Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az OECD Magyarországról szóló legutóbbi, ez év májusában publikált tanulmánya szerint az országban túlságosan hosszú az az idő, amelyet a szülők távol töltenek a munkaerőpiacról a gyermekgondozási támogatási rendszer miatt, annak átalakítása nincs napirenden - mondta lapunknak Forgó Györgyné, a munkaügyi tárca szakállamtitkára. A magyar álláspont szerint nem a támogatás időtartamának rövidítésével kell javítani a foglalkoztatottságot, hanem a szülők választási lehetőségeinek bővítésével, vagyis a gyermekintézmények fejlesztésével és a rész-, valamint a távmunka kilátásainak javításával. Azok, akik dolgozni szeretnének és munkavégzési lehetőségük is van, tavaly január óta a gyermek egyéves kora után teljes munkaidőben is vállalhatnak munkát a gyermekgondozási segély mellett - mondta a szakállamtitkár, aki szerint a problémát az jelenti, hogy lényegesen kevesebb a bölcsődei férőhely, mint amennyire igény lenne.
A gyermekes nők Magyarországon jóval hosszabb időt töltenek munkán kívül, mint más OECD-országokban, de a nemzetközi tapasztalat a szervezet szerint nem igazolja, hogy ez a gyakorlat segíti az alacsony termékenységi ráták emelését, és gazdasági hátulütői is vannak: gyengíti a nők kereseti és karrierépítési kilátásait, vagyis csökkenti a munkaerőpiacon az aktivitást és akadályozza a humántőke fejlesztését. Az egyes gyerekek utáni gyermekgondozási szabadság legfeljebb három évig tarthat, de ez gyakran jelentősen meghosszabbodik, ha a nők a gyes lejárta előtt újabb gyermeket szülnek. Ennek a működtetési költsége magas az OECD szerint, ezért korlátozni kéne a meghosszabbított szabadság lehetőségeit, és az így elért megtakarításokat a gyermekgondozási szolgáltatások finanszírozására kellene fordítani.
