Cseresznyéből lényegesen kevesebb termett, mint tavaly, az árak horribilis magasságokba szöktek, a meggytermés is rendkívül gyenge lett, az árak megduplázódtak tavalyhoz képest. A szerb export és a magyar termés nagyjából a tartósítóipari szükségletek 60-70 százalékát fedezi – mondja Szórádi Sándor. A Magyar Tartósítóipari Szövetség elnöke szerint – ha a piac ezt elfogadja – a végtermékek árában 30–50 százalékos emelkedés várható. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a szilva Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsodban teljesen elfagyott; az ország azon területein, ahol viszont nem sérült a termés, szép hozam ígérkezik. Az almatermés azonban leginkább a „totálkár” szóval jellemezhető: Kelet-Magyarországon nincs is a gyümölcsből.
A gyümölcstermelési volumen csökkenése rendkívüli módon érinti az ágazatot, a terméskiesés átlagosan 20–40 százalékos, ami 50–120 százalékkal emelte meg a nyersanyagárakat – érvel Cseh László, a Magyar Hűtőipari Szövetség elnöke.
Szerinte a feldolgozóipart sokkal jobban sújtotta a fagykár, mint a termelőket átlagosan, az pedig csak később derül ki, hogy ebből a hátrányból az árakban mit tudnak majd érvényesíteni a piacon. A hűtőiparban ágazati szinten nem jelentős a gyümölcs részaránya, ám azokat a hűtőházakat (például Nógrád és Heves megyében), amelyek erre specializálódtak, katasztrofális helyzetbe sodorhatja az idei év. Már az is félő, hogy lesznek, akik ezt a szezont sem bírják ki, és egy következő hasonlóan rossz év pedig végképp ellehetetlenítené a hűtőházakat.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) ügyvezető igazgatója és Ledó Ferenc, a DélKerTÉSZ elnöke egyetért abban, hogy a zöldségeknél nincs kínálati probléma. A zöldborsó betakarítása már befejeződött, gondok nélkül. A kedvezőtlen időjárás azonban hatalmas károkat okozott az ország keleti részében a gyümölcstermesztőknek. A kiesés hatalmas, a gyümölcsösök 40-50 százaléka elfagyott, ezért a termelők magasabb áron értékesítenek. A feldolgozók pedig be tudják szerezni a szükséges mennyiséget, igaz, a vártnál jóval drágábban. Az ország északkeleti részét érték a legnagyobb veszteségek, az Alföldön foltokban voltak elfagyások, a dunántúli gyümölcsösöket elkerülte a zord idő. Így ezekről az ültetvényekről, elfogadható beszerzési árakon, pótolható lenne a tartósítóipar hiánya, de a szállítási költségek ezt a megoldást is nehezítik.
A termelők szerint a gyümölcspiacot ért veszteség a meggynél a legszembetűnőbb. A tavalyi kilogrammonkénti 80-90 forintos felvásárlási árak idén több mint duplájukra emelkedtek, 200 forint egy kilogramm meggy. A szilvatermesztők mintegy 50-60 százalékos terméskiesésre számíthatnak, az almaültetvényeken a szokásoshoz képest feleannyi termés pedig az almát léalmaként feldolgozó sűrítménygyártókat érinti. Kevésbé, de kárt szenvedtek a cseresznye-, a málna-, a szamóca-, a kajszi- és az őszibarack-termesztők is. Ledó Ferenc szerint komoly gond az is, hogy az európai piacok is kiürültek. A hazai gazdálkodók előtt azonban újra megnyílt a kárrendezés lehetősége, összesen 40-45 milliárd forintos kerettel.
Willin-Tóth Kornélia