A cégek körében végzett felmérésünk azt mutatja, hogy a fehéredés aránya húsz százalék, a valós béremelés pedig 50-60 százalékra tehető – mondta a NAPI Gazdaságnak Gláser Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) alelnöke. A fennmaradó húsz százalékról nem tudni, vajon melyik tényező befolyásolja, mert ez a mikrovállalkozásoknál nagyon nehezen mérhető; a vállalkozói szektornak erről a részéről a szakmai szervezeteknek, szövetségeknek szinte semmilyen információja nincs.
A Munkástanácsok Országos Szövetségénél (MOSZ) sem érzékelik a gazdasági tisztulást. Továbbra is borzalmasan magas a minimálbéren bejelentettek száma; nyilvánvaló, hogy sok munkavállalónak ennél magasabb a jövedelme. Eközben tovább folynak az esetenként kényszermunkához hasonlítható túlóráztatások is, azaz a gazdasági szereplők viselkedésében szinte semmi nem változott – tudtuk meg Palkovics Imrétől, a MOSZ elnökétől. Bérnövekedésről nem lehet beszélni, a dolgozók keresete reálértéken folyamatosan csökken – tette hozzá Palkovics.
Leginkább a dupla járulék és a kötelezően előírt ágazati, szakképzettekre vonatkozó minimálbér hatása érezhető – mondta lapunknak Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke. A szakember óvatosan kezelné a gazdaság fehéredését: úgy véli, bár a politikai közbeszéd sokszor emlegeti ezt a tendenciát, ő nem lát erre utaló jeleket. A nem főfoglalkoztatású vállalkozói körnél kifejezetten erősödött a feketegazdaságba áramlás. Ezt mutatják a statisztikák is, hiszen az egyéni vállalkozók száma oly mértékben csökkent, hogy az nem magyarázható csupán a tevékenységgel való felhagyással és/vagy a színlelt vállalkozások megszűnésével – véli Zara. A társas vállalkozások száma nő ugyan, de nem annyival, amennyien elhagyják az egyéni „kategóriát”.
Domokos László
Willin-Tóth Kornélia