Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idénymunka iránti igény (ami elsősorban a külföldi munkavállalókat célozza) idén Magyarországon Bács-Kiskun és Csongrád megyében lehet jelentős, bár itt is fagytak el növények – mondja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára. A Dél-Alföld és a Közép-Alföld zöldség-gyümölcs termelő régiójában alapvetően román, esetenként ukrán vendégmunkásokat alkalmaznak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor ebben az évben mezőgazdasági idénymunkára előreláthatóan nem lesz szükség.
Arról, hogy hányan végeznek idénymunkát, még becslésekbe sem bocsátkozik a szakember, de mások sem. A NAPI Gazdaság érdeklődése nyomán ugyanakkor kiderült, hogy egészen eltérő számok keringenek ma a magyar agrárgazdaságban jelen lévő piaci szereplőkről – és nem csak statisztikai értelemben. Még arról sincs megbízható adat, hogy mennyi ember élhet meg a mezőgazdaságból kiegészítő tevékenység mellett, összesen hány főt érinthet ez az ágazat, továbbá hányan lehetnek azok, akik csak a mezőgazdaságból élnek, azaz nincs más jövedelmük. A különböző adatgyűjtőknek azonban még a gazdaság fogalma is mást és mást jelent, nem beszélve arról, hogy a regisztrált gazdálkodók létszámából sem lehet kiindulni, hiszen nem minden gazdálkodó regisztráltatja magát.
A napszámosok keresetéről is csak becslések állnak rendelkezésre. Ma Magyarországon 2000–2500 forinttól akár 4000–5000 forintig is terjedhet a napi bér, s ennél többet feketén sem nagyon fizetnek. A mezőgazdasági idénymunkára ki lehet váltani a speciális munkavállalói könyvet, amely mellé a munkadíjtól függő napi közteherjegyet fizet a foglalkoztató.
