A Budapesti Értéktőzsde tegnap adott megbízást a KPMG-nek arra, hogy elkészítse azt a hatástanulmányt, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a költségvetés jobban jár, ha az ingatlanok eladása esetén eltekint a 25 százalékos forrásadó megfizetésétől, ha az eladó a lakásért kapott összeget előre megjelölt előtakarékossági termékbe fekteti – tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Szalay-Berzeviczy Attila. A BÉT elnöke szerint a hatástanulmánnyal alátámasztott javaslatukat még a nyáron szeretnék benyújtani a kormánynak, hogy elfogadása esetén az ingatlanadó részleteivel együtt tárgyalhassák és vezethessék be.
Szalay-Berzeviczy szerint a mostani forrásadó nem jelent valódi bevételt, tekintve hogy csak elvétve találni olyan személyt, aki ne vásárolna új ingatlant, jórészt azért, hogy elkerülje a forrásadó megfizetését. A tőzsde javaslata szerint azok a magánszemélyek, akik lakásuk értékesítése után a befolyt összeget nyugdíjpénztárba vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára helyeznék, illetve a jelenleg még ugyancsak javaslat formájában létező hosszú távú befektetési számlára fizetnék be, mentesülnének az adófizetés alól. A tőzsdeelnök szerint a megjelölt befektetési formákon keresztül így a pénz a magyar tőkepiacra kerülhetne, amelyre ráférne az aktivitás növekedése. A hazai ingatlanállomány értékét a szakértők 40 ezer milliárd forintra teszik – ez ötszöröse a tőzsde jelenlegi kapitalizációjának. A tőkepiacra jutó pénzekből a piaci szereplők tovább fejlődhetnének, ez pedig a növekvő adóbefizetések révén az államot gazdagítaná. A felszabaduló lakások jó része profi ingatlankezelőkhöz kerülhetne, akik azokat bérbe adhatnák – ez új lendületet adhatna a hazai bérlakáspiacnak, ráadásul az üzletág elindulhatna a legalizáció irányába, ami ismét adóbevételt hozna. A harmadik érv a megoldás mellett Szalay-Berzeviczy szerint az, hogy a javaslat elfogadásával a kormány újabb lehetőséget teremtene a polgároknak az öngondoskodásra.
