Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A parlament jóváhagyására vár az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetéséről szóló határozati javaslat, ami azért került a honatyák elé, mert az ebből fakadó állami kötelezettségvállalás mértéke meghaladja az 50 milliárd forintot. A vonatkozó jogszabály alapján ezen összeget meghaladó értékű közbeszerzési eljárás megkezdéséhez a kormánynak az Országgyűlés jóváhagyását kell kérnie, még mielőtt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) kiírná a közbeszerzési pályázatot. A tervek szerint a megtett úttal arányos díjfizetési rendszer 2007-es árakon számított teljes értéke, pontosabban az az összeg, amit az állam fizet a szolgáltatásért a nyertesnek, nem haladja meg a 69,3 milliárd forintot, s ez már magában foglalja az üzemeltetést is öt éven keresztül, vagyis 2009–2014 között. Az ellenőrzést pedig az Állami Autópálya Kezelő Zrt. végzi majd, ennek költsége az öt év alatt 23,5 milliárd forint. A határozati javaslat parlament általi jóváhagyását követően a KKK akár napokon belül kiírhatja a közbeszerzési tendert, s a tervek szerint a győztessel még az év végéig meg is kötik a szerződést.
Nem utaznak ingyen
a képviselők
A vasúti és az autóbusz-közlekedés tarifáinak és kedvezményrendszerének május eleji átalakítása után módosításra vár a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény, hisz egységesülnek a két közlekedési ágazatra ez idáig külön-külön megállapított fogyasztói árkiegészítési tételek a tarifarendelet struktúrája alapján, figyelembe véve a fajlagos tarifák kilométersávok közötti eloszlását. Mindezeken túl a törvényjavaslat bővíti az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosultak körét az európai gazdasági térség állampolgáraira, s megszünteti az országgyűlési képviselők ingyenes utazási lehetőségét. A változások júliustól lépnének hatályba.
Havonta egyszer ülésezne a monetáris tanács
Módosítják a jegybanktörvényt is, ennek részeként a monetáris tanács tagjainak jelenlegi 9-11 fős kerete 5-7 főre csökken, de nem egy tollvonással, hanem megvárják, hogy megszűnjenek a még élő megbízások. A karcsúsítás után kettőre csökken az MNB alelnökeinek száma (most 3-5 alelnöke lehet a banknak), akik tagjai lesznek a tanácsnak. A jegybankelnököt az akadályoztatása esetén helyettesítő alelnök illetményét az elnök keresetének 80 százalékában állapítanák meg – eddig egységesen 70 százalék járt ebben a pozícióban, s a másik alelnök keresete ennyi is marad.
A kinevezések rendszere is változik: két főre a jegybankelnök, kettőre a miniszterelnök tesz javaslatot, a fennmaradó helyekre pedig ugyanők rotációs rendszerben jelölnek – az első körben ez a jog a miniszterelnököt illeti meg. Ha elfogadják a módosítást, a mostani kettő helyett havonta egy alkalommal kell kötelezően üléseznie a tanácsnak (az viszont nem változik, hogy szükség esetén bármikor összehívható a testület). Az MNB könyvvizsgálójára ezentúl nem az Állami Számvevőszék tenne javaslatot, a feladatra közbeszerzési eljárást írnak ki, de a kiválasztást az ÁSZ elnöke véleményezheti. A javaslat alapján megszűnik az igazgatóság, egyben rögzítik, hogy az euróbevezetés napján megszűnik a monetáris tanács tagjainak megbízása. A törvény július 3-án léphet hatályba.
Parlament előtt az MFB-törvény
A Magyar Fejlesztési Bankról szóló új szabályozás feloldja azt a nehézséget, hogy a hitelintézet csak közvetlen tőkebefektetéssel szerezhet tulajdonrészt gazdasági társaságokban. Az eddigi szabályozás jelentős gátja volt annak, hogy a bank a fejlesztési tőkebefektetések területén aktív szerepet tudjon vállalni. Az új rendelkezések révén a bank számára megnyílik a lehetőség arra, hogy befektetési alapok, így kockázati tőkealapok jegyeit megvásárolja. Számos esetben jelezték külföldi befektetők, hogy az MFB-vel az „alapszerű” kezelés hiánya miatt nem vállalkoznak közös tőkebefektetésre. A módosítás ugyanakkor kemény korlátként előírja, hogy a bank csak olyan esetben vásárolhat – kizárólag Magyarországon létrehozott és itt működő – alapkezelőtől befektetési, illetve tőkealapjegyet, ha a befektetés megtérülése az alap kezelési szabályzata vagy az alapkezelő által vállalt tőke- és/vagy hozamgarancia alapján biztosított.
