Akár 10-15 ezer nyertes pályázót is érinthet az a döntés, hogy a kormány 2004-ig visszamenőleg 120-ról 100 százalékra csökkentette az előírt biztosíték mértékét, és néhány esetben el is törölte. Ez a lépés felszabadítja a korábban sikeresen pályázó cégeket, ráadásul hitelképességük is javul. Ennél komolyabb könnyítést el sem tudok képzelni – mondta a NAPI Gazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója. Essősy szerint ugyanakkor kicsit a ló másik oldalára esett át a szabályozás, hiszen az eddigi garanciális túlbiztosítás után mostantól önmagában az inkasszó is elegendő lesz.
Az új feltételek értelmében a pályázó választhat, hogy kötelező biztosítékként azonnali beszedési megbízást (gyakorlatilag ingyenes inkasszót) vagy bankgaranciát, jelzálogot ajánl fel. A használható biztosítékok köre bővül az óvadékkal, az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és egyházaknak pedig az új fejlesztési tervben teljesen megszűnik a biztosítékadási kötelezettsége. Ugyanez vonatkozik a gazdasági társaságokra, ha a támogatási összeg tízmillió forint alatt marad. Ötvenmillió forintig csak a projekt megvalósításának időszakára kell fedezetet nyújtani a támogatási mérték 100 százalékáig, ötvenmillió forint feletti forrás elnyerése esetén pedig a megvalósítás idejére 100 százaléknyi, a fenntartási időszakra a támogatási összeghez mérten 50 százalékos biztosítékot kell előteremteni.
Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) vezető kormánybiztos már jelentett be könnyítéseket a pályázati rendszerben, visszamenőleges hatállyal: az eddigi 1–5 millió forintos támogatási összeg felső határa például 10 millióra emelkedett és az NFÜ a konkrét mértékben meghatározott árbevétel-növekedés mellett megadta az inflációhoz kötött – 8, 6, 5, illetve 4 százalékos – növekedési ütem választásának lehetőségét. Feloldják azt a korlátozást is, amely szerint egy évben egy vállalkozás legfeljebb egy célra pályázhat – mostantól kettő a határ (NAPI Gazdaság, 2007. április 24., 2. oldal).
Az újabb enyhítések és a pályázati határidők meghosszabbítása azt sejteti, hogy az NFÜ tart attól, nem lesz elég igénylő a különböző kiírásokra, pedig ez a veszély nem fenyeget – mondta lapunknak egy pályázatíró. Ráadásul sok pályázó a határidők megnyújtását inkább negatívumként, mintsem pozitívumként értékeli, hiszen így nagyobb a verseny.
Májustól az „egyablakos”, menüpontokra épülő telefonos ügyfél-tájékoztatási rendszer is egyszerűsíti a pályázók dolgát: a sikeres tesztek után az NFÜ beüzemelte az úgynevezett Contact Centert, amelynek munkatársai a megfelelő támogatási konstrukció kiválasztásában, a pályázati feltételek értelmezésében és a kitöltő programok használatában segítik a potenciális pályázókat. Az éppen futó, aktuális pályázati lehetőségekről automata tájékoztatja az érdeklődőket, a központ munkatársai pedig a szükséges dokumentációk hollétéről, a jogosultság feltételeiről, a kért csatolmányokról, az érvényességi kritériumokról vagy a támogatás terhére elszámolható költségeik köréről nyújtanak információt. Egy speciális funkciónak köszönhetően a telefonáló közvetlenül is kapcsolatba tud lépni a pályázatát kezelő illetékes közreműködő szervezetekkel. Így ugyanazon szám felhívásával a tender menetéhez igazodva projektszintű tanácsadást kaphat vagy akár a támogatást elnyert projekt megvalósításáról is egyeztethet – tudtuk meg az NFÜ-től.
Willin-Tóth Kornélia