A kormányzati negyed ppp-ben épül

A kormány döntése nyomán az új kormányzati negyed – állami beruházás vagy bérlet helyett – az állam és a magánszféra együttműködésén alapuló (az ellenzék és az Állami Számvevőszék által már korábban is bírált) ppp-konstrukcióban épülhet meg. Gál J. Zoltán államtitkár szerint a kabinet a legolcsóbb megoldást választotta a túlnyomó többségében független szakértőkből álló előkészítő bizottság négy jóváhagyott javaslatából. A Nyugati pályaudvar melletti állami és MÁV-tulajdonú – összesen 28,5 hektáros – területen az első, minisztériumi épületeknek 2009. május végére kellene elkészülniük. A mintegy 165 ezer négyzetméteres irodakomplexumban 5700-an dolgoznának.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) megbízásából tavaly decemberben készített tanulmány ugyanis úgy számolt, hogy állami beruházás esetén a konstrukció nettó jelenértéken 74 milliárd, míg a bérlet 83 milliárd, a ppp pedig 68 milliárd forint kiadást jelent az államnak (a számításnál figyelembe vették a feleslegessé vált ingatlanok ellenértékét is). A beruházást a KVI közbeszerzési pályázatát megnyerő magánfejlesztő valósítja majd meg, ahogyan az üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatások nagy részét is. A tervek szerint az infokommunikációs, adat-nyilvántartási és biztonsági feladatokat továbbra is az állam látja el. A negyed megvalósításáért a kockázatot „elsősorban” a magánbefektető viseli majd. Az épületegyüttes 2034-ben – a 25 éves futamidő leteltével –, az akkori körülmények ismeretében kerülhet állami tulajdonba. A negyed megépítésétől 25 év alatt több mint 140 milliárd forint megtakarítást remélnek. A kormányzati ingatlanok üzemeltetési költségei jelenleg 13 milliárd forintba kerülnek, ez várhatóan 8,5 milliárd forinttal csökken az új negyedben. A kormány úgy számolt, hogy a jelenlegi minisztériumi épületek értékesítéséből várható mintegy 102 milliárd forintot az államadóság csökkentésére lehet majd fordítani, miközben becslések szerint az épületegyüttes kivitelezése mintegy 32,3 milliárd forintba kerül. A negyed tervezésére kiírt, most is zajló pályázatra a műveket július 11-ig lehet benyújtani.; az eredményhirdetést legkésőbb augusztus 5-re tervezik. A KVI adatai szerint a pályázati tervdokumentációt eddig 21-en vásárolták meg, a lehetséges aspiránsok kétharmada magyar, de akad köztük német, francia és japán is. A kormány a költségvetés általános tartalékának terhére 2,756 milliárd forintot csoportosít át a kormányzatinegyed-projektszervezet részére a tervezés finanszírozásával és a beruházással kapcsolatos kiadásokra.
A KVI tanulmánya szerint a magánpartner bevonásával megvalósuló konstrukciónak többféle előnye is van: kisebb átfutási idővel valósítható meg; kialakítható olyan jogi konstrukció, melyben az állam időszakonként változó igényeihez, helyigényéhez alkalmazkodhat a szolgáltatás; az államnak csak számára ismert, „szokásos” feladatokkal kell foglalkoznia, az egyéb lépéseket olyan partner végezheti, amely az adott területen kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik; valamint a kormány átháríthatja az ilyen összetett projektekhez kapcsolódó (építési, üzemeltetési, finanszírozási, részben tervezési) kockázatok jó részét.