Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar építőipari cégek az Eb-rendezés elbukása ellenére is profitálhatnak a rendezvény generálta fejlesztésekből, jóllehet kisebb mértékben, mint ha Magyarország kapta volna meg a jogot. Ám a magyar cégek esélye mind az ukrán, mind a lengyel piacon meglehetősen jó, mivel azt a hagyományos kapcsolataink és a földrajzi közelségünk megalapozta – vélik az ITDH szakemberei. Az Eb rendezése erőteljes beruházási hullámot indít, amely elsősorban az infrastruktúra (közlekedés, vendéglátás, sport és kapcsolódó létesítmények) területén jelentkezik, de az építőipar mellett az esemény üzleti lehetőséget jelenthet az export-fővállalkozás, árukivitel és beszállítások formájában is. Természetesen azért számítani kell ennek kapcsán a megerősödő versenyre, ahogyan a jelentősebb tőkeerővel rendelkező cégek aktivitásának erősödésére és persze a finanszírozási nehézségekre is – tették hozzá. Ugrásra készen figyeli az Eb-vel kapcsolatos üzleti lehetőségeket a KÉSZ Kft. is. Az építőipari vállalat elsősorban az ukrajnai fejlesztésekben venne részt, mivel a piacon már 2002 óta jelen van, s három érdekeltsége, egy vasbetonelemeket gyártó cége és két fejlesztő-kivitelező társasága is van az országban – mondta lapunknak Árvai István.
folytatás a 4. oldalon ä
A cég pr- és kommunikációs igazgatója szerint az ukrán építőipar még nem elég magas színvonalú, kevés a jó szakember, munka viszont van bőven, így szívesen fogadják a jól teljesítő, megbízható külföldi vállalkozásokat. Lengyelországban alapvetően más a helyzet, ott az építőipar hagyományosan erős ágazatnak számít és több nagy, tőkeerős vállalat is van a piacon. A KÉSZ is csak most próbálja megvetni a lábát az országban, a Jabil megrendelésére építenek egy 32 ezer négyzetméteres gyárat Kwidzynben. A beruházást a társaság referenciamunkának szánja, s a fogadtatástól teszi függővé további lengyel terveit, például, hogy alapítson-e leányvállalatot az országban vagy sem.
Kevésbé optimista a magyar vállalkozások lehetőségeit illetően Kovács József, a Pápai Asztalos Kft. ügyvezető igazgatója. Az egyebek mellett a 2006-os német labdarúgó világbajnokságra (Vb) épült müncheni Allianz Arena 66 ezer ülőhelyét is szállító társaság sokat remélt attól, ha Magyarország és Horvátország rendezhette volna a 2012-es Eb-t, így számukra nagy csalódást jelent, hogy végül nem nyertünk. A szakember szerint a lengyel vállalatok már jó ideje gőzerővel készülnek arra a lehetőségre, hogy országuk rendezi a Vb-t, így mellettük nehéz lesz labdába rúgni. A Pápai Asztalos ettől függetlenül figyelemmel követi majd a fejlesztéseket, hiszen a stadionok székei mellett intézmények, szállodák számára is gyártanak berendezéseket, így akár a kapcsolódó beruházásokban is részt tudnak venni.
