Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A költségvetési törvényben szereplő 6,2 százalékos idei éves átlagos inflációs előrejelzését 7 százalékra emeli a Pénzügyminisztérium – jelentette ki Veres János miniszter, miután a kormány megtárgyalta az elmúlt fél év makrogazdasági folyamatait – a változásokat átvezetik a Brüsszelnek küldendő aktuális jelentésben is. A tárca ezzel igazodott a piaci várakozásokhoz, amelyek egy árnyalatnyival 7 százalék fölé várják a fogyasztói árak növekedését. Veres a módosítást a vártnál magasabb első negyedéves tényadatokkal indokolta. Miközben az elemzői várakozásokhoz képest irreálisan alacsonynak tűnik a PM 2,2 százalékos idei reál-GDP növekedési száma, Veres közlése szerint bár a kormány megvitatta az emelés lehetőségét, továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, hogy csak az első két negyedév adatainak ismeretében nyúl hozzá az előrejelzéshez.
A kormány tervrevíziós kedvét így elsősorban a költségvetési hiányadaton vezette le. Hétfőn egy interjúban Tátrai Miklós PM-államtitkár a GDP arányában még 6,7 százalékos eredményszemléletű idei államháztartási hiányt jelzett előre, míg tegnap már 6,6 százalékos mutatóról számolt be (az eredeti prognózis 6,8 százalék volt). Itt többek között a vártnál kisebb kamatkiadások és a vártnál nagyobb adóbevételek, köztük is elsősorban a jövedékiadó-bevételek tették lehetővé a korrekciót.
A tegnap ismertetett részletes első negyedéves adatok szerint csak részben tűnnek indokoltnak azok a szakértői intelmek, köztük a Kopint-Tárki napokban közölt véleménye, amelyek a költségvetési szervek kiadásainak elszaladására figyelmeztetnek. Miközben az ígért szigor ellenére valóban némileg a tavalyi rekordszint felett alakultak az első negyedéves költések, ebben számos „szezonális” hatás és egyszeri tétel is szerepet játszott. Egy fontos tételt jelentett a MÁV tőkeemelésének közel 46,8 milliárdja, illetve a költségvetési szervek esetében a 13. havi bérkifizetés 75 milliárdja (ha az év során arányosan osztják el, akkor ez 18,8 milliárdot jelentett volna). Fontos figyelembe venni a megemelt inflációs előrejelzés hatását, a PM ugyanis már az új makropálya mentén számolt. Mindez jórészt magyarázatot ad a költségvetési szervek – tavalyi, kiemelkedően magas kifizetéseinél is közel 30 milliárd forinttal magasabb – kiadásaira. Az igazság pillanata ugyanakkor jövő szerdán jöhet el, amikor a kormány megtárgyalja, hogy a 80,4 milliárd forintos fejezeti tartalékból mennyit szabadít fel a terveket betartó minisztériumoknál.
