Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Egyes sajtóhírek szerint Debrecen 160 milliárd forint értékben tervez projektekkel pályázni a pólusprogramra, miközben a 600 milliárd forintos pályázati keretet alapul véve arányosan csak 80 milliárd jutna a városnak. Hogyan látja az esélyeket?
– Egyáltalán nem lehet tisztán látni, hogy valójában mennyi pénz is jut a pólusprogramhoz kapcsolódó fejlesztésekre. A miniszterelnök 600 milliárd forintot említett, de amikor a kollégái lejöttek egyeztetésre, ők azt mondták, hogy ez félreértés, és 60 milliárd forintról beszéltek. Ilyen értelemben nem beszélhetünk pályázati keretről sem, hiszen még pályázati kiírás sincs. Kidolgoztunk programokat, de ezek az említett okok miatt értelemszerűen még nem tekinthetőek pályázati anyagnak. Egyébként pedig az összértékük nem éri el a kérdéses 160 milliárd forintot.
– Bajnai Gordon fejlesztésügyi kormánybiztos debreceni látogatása alkalmából a Hajdú-bihari Napló tudósítása szerint júniusra ígérte az első pólusprogramok elindulását. Ha még pályázati kiírás sincs, mennyire reális ez a határidő?
– Elindulhat persze, de ez attól függ, mit tekintünk elindulásnak. Ha a pályázatok elbírálását értjük induláson, akkor szerintem ez nem valószínű. De teljesen bizonytalan az egész pályázati folyamat, ezért lehetetlen pontosan megjósolni, hogy mikorra lesz döntés a projektekről.
– Debrecen, Pécs és Szeged törekvéseiben egyaránt jelen van a biotechnológia. Bajnai Gordon szerint ugyanakkor nem szabad párhuzamos kapacitásokra közpénzt költeni. Hajlandó lenne-e Debrecen együttműködni a többiekkel ezen a területen?
– Ez értelmetlen kérdés. Attól, hogy Pécsett foglalkoznak a biotechnológia egy ágával, még lehet foglalkozni egy másik speciális részterületével Debrecenben. Ez olyan, mint ha azt mondanánk, hogy az USA-ban Kaliforniában foglalkoznak informatikával, ezért máshol nincs értelme az ilyen befektetéseknek. Persze, ha két tökéletesen ugyanazzal a területtel foglalkozó pályázat érkezik be, akkor nincs értelme mindkettőt támogatni. De azért nem árt észben tartanunk, hogy a biotechnológia egy rendkívül széles tevékenységi kört lefedő iparág. Általánosságban nincs értelme beszélni róla.
– Lenne akkor egy konkrétabb kérdésem, méghozzá az, hogy milyen mértékű magánszférából érkező önrészt tud felmutatni Debrecen a már kidolgozott pólusprojektek esetében. A fejlesztésügyi kormánybiztos nyilatkozataiból ugyanis úgy tűnik, hogy ez is fontos szűrési szempont lehet az elbírálásnál, ami megmutatja egy adott beruházás hosszú távú életképességét.
– Az egyik legfontosabb tervünk a pharmapolisz. Ez egy gyógyszerkutatási és -fejlesztési, illetve -honosítási program, amellyel kapcsolatban komoly érdeklődés érzékelhető a magánszférából. Hasonlóan nagy érdeklődést mutatnak a cégek a humángenom-kutatás bizonyos nanotechnológiai eljárásaival kapcsolatban. Ezekben az esetekben 10–20 százalékos magánrészvétellel lehet számolni. Egy harmadik terület, ahol nagymértékű lehet a cégek szerepvállalása a biotechnológiai fejlesztéseken belül, a tervezett agrárinnovációs park.
– A legköltségesebb projekttervek esetében milyen nagyságrendű magánforrással számolnak?
– A pharmapolisz esetében 10 milliárd forint fölötti magántőke-befektetéssel kalkulálunk. Ez természetesen még nem ígérvény, hiszen pályázatok híján nincs is mire ígérvényt adni. De nagyon komolyan érdeklődnek a projekt iránt az érintett cégek.
