Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem hozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának (MT) tegnapi kamatdöntő ülése: az elemzői várakozásoknak megfelelően a testület nem módosította a 8 százalékos alapkamatot. Az előző hónap információi alapján a magyar gazdaság továbbra is a februári inflációs jelentésben szereplő alappályán van, így a jövő év második felében az infláció a háromszázalékos középtávú cél közelébe mérséklődhet – derült ki a tanács döntéshez fűzött kommentárjából. A friss adatok ugyanakkor nem csökkentik az alappálya körüli bizonytalanságot, melynek elsődleges forrása a versenyszféra rendszeres bérkifizetéseinek januári nagymértékű emelkedése. A tanácstagok itt elsősorban azt kifogásolták, hogy egyes szektorokban a béremelés mértéke nem áll összhangban a lassuló termelékenységnövekedéssel és a kereslet várható visszaesésével. Ez utóbbi ugyanakkor egyben csökkenti is a fogyasztói árak emelkedésének kockázatát. A nyilatkozat így nem teszi le a garast egyértelműen a bérinfláció várható mértékével és következményeivel kapcsolatban, ami arra utalhat, hogy Járai Zsigmond elnök és Szapáry György alelnök távoztával jelentős kisebbségbe kerültek a tartós inflációs nyomást érzékelő vélemények a tanácsban.
A kockázatok visszafogott értékelését alátámaszthatja a maginflácó mérséklődése is, ami arra utalhat, hogy a kormányzati intézkedések egyszeri árszintnövelő hatásán túl eddig nem jelentkezett más számottevő árfelhajtó erő a magyar gazdaságban. Mindezek alapján a kamatdöntő ülésen nem merült fel hivatalos javaslatként más vélemény, mint a tartás, és a döntés is egyhangú volt.
Az MT kiváró álláspontja mellett így főszerephez juthatott az árfolyamsáv és a forint erősödő kurzusa Simor András jegybankelnök első kamatdöntő sajtótájékoztatóján. A mai sávon is elérheti inflációs célját a jegybank, sőt a cél még a jelenleginél gyengébb árfolyam mellett is elérhető – jelentette ki Simor. Bár elvi szinten elképzelhető inkonzisztencia a jelenleg érvényes árfolyamrendszer és az inflációs cél között, de pillanatnyilag nincs ilyen konfliktus. A sáv eltörlése ennek megfelelően nem került szóba az MT ülésén – tette hozzá Simor. Bár elképzelhető egy a sáv erős szélére irányuló spekulációs támadás, az MNB számára minden eszköz rendelkezésre áll a sávszél megvédéséhez. Az elmúlt időszak forinterősödési hullámának Simor szerint elsősorban nem fundamentális, hanem rövid távú spekulációs és nemzetközi okai vannak; utóbbi kapcsán a szlovák sáveltörlést emelte ki. Ebből következően nem lehet látni, hogy mennyire lesz tartós a forint euróval szembeni árfolyamának erősödése.
