Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az uniós pénzek felhasználásának segítségével a vállalkozói terhek növelése nélkül is kivitelezhető az átállás a rokkantsági nyugdíjról a rehabilitációs járadékra – derül ki a kormány által az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) részére készített előterjesztésből.
A rendszer beüzemelése után éves szinten 10-20 ezer ember válhat jogosulttá a rokkantsági nyugdíj 3. csoportját felváltó új állami ellátásra (ide azokat sorolják, akik munkaképességüket legalább 67 százalékban elveszítették, de nem teljesen munkaképtelenek).
Az átállási terv részleteit Juhász Ferenc mutatta be az OÉT-en. Az Országos Orvosszakértői Intézet (OOSZI) főigazgatója szerint hosszabb, 4-5 éves távon évi 30-40 ezer új ellátottal lehet számolni, akiknek az egyharmada-fele válhat jogosulttá a komplex rehabilitációs és szakképzési szolgáltatásra, valamint a pénzbeli támogatásra. A jelenlegi, mintegy 800 ezer rokkantnyugdíjas ellátása 800 milliárd forintba kerül, közülük 460 ezren a nyugdíjkorhatár előtt kerültek be a rendszerbe. Jelentős problémát jelent, hogy az európai trenddel szemben, melynek megfelelően a rokkantak 30–50 százaléka vállal ismét munkát, Magyarországon alig tíz százalékuk tér vissza a munkaerőpiacra.
A jelenlegi véglegesített jogosultak közül csak azokat érinti majd a változás, akik esetében „kimondottan jó esély” van az újbóli foglalkoztatásra. A felülvizsgálatra kötelezettek esetében ugyanakkor egy egyelőre közelebbről meg nem határozott felkészülési idő után kezdődhet meg az átléptetés az új rendszerbe. A rehabilitációs járadékot így rövid távon elsősorban az új belépők esetében lehet majd bevezetni, ennek azonban jelenleg még nincsenek meg az intézményi feltételei. A több tudományág képviselőivel is megerősítendő új bírálóbizottságok felállásához a szakértői kör jelentős bővítésére lesz szükség, ezért a teljes átállásra várhatóan 2010 előtt nem kerül sor. A bizottságok feltöltésének megkönnyítése érdekében az OOSZI szakértői díjak bevezetését javasolja, ezt azonban nem az érintetteknek, hanem az állami biztosítónak kellene fedeznie.
A jelenlegi rokkantsági nyugdíjasok átalakuló támogatási rendszere szükségessé teheti egy új társadalombiztosítási ág elkülönítését is – mondta Juhász Ferenc. Ennek koncepciója idén készülhet el, létrehozására pedig 2008–2009-ben kerülhet sor. A társadalmi megújulás operatív programból 60 milliárd forintnyi uniós pénzhez jut a terület, ezzel együtt pedig 4-5 év alatt gazdaságilag önjáróvá válhat a rehabilitációs rendszer. A pótlólagos forrásokra a bővülő szakértői háttér mellett azért is szükség lesz, mert rendkívül pénzigényes az egyéni rehabilitáció folyamata. Bár az ülésen a munkaadói oldal aggodalmát fejezte ki, hogy a kormány a vállalkozókra terhelné az átállás költségeit, Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár szerint nincs forráskivonási szándéka a kormányzatnak. A szigorítások és a kötelezővé tett rehabilitáció nyomán ugyanis elsősorban az új belépők esetében kiszoruló korrupció csökkentheti a rendszer leterheltségét.
