Egyes korábbi várakozásokkal ellentétben a tavaly év végi adatokhoz képest nem mutatnak érdemi korrekciót a januári keresetek – értékelte a kereseti adatokat a NAPI Gazdaságnak Bebesy Dániel. A CIB Bank elemzője szerint elsősorban a bónuszoktól megtisztított, versenyszférára vonatkozó szám ad okot az óvatosságra. Mivel a korábbi évek tapasztalatai alapján év eleji értékéhez képest év közben sem csökken jelentősen a mutató, ezért az inflációs nyomás fennmaradása valószínűsíthető. Ezt többek között a néhány hónapnál általában hosszabb időre kötött munkaszerződések is indokolják. A mérleg másik serpenyőjében a közszférában tapasztalt drasztikus reálbércsökkenés és az ennek nyomán esetlegesen visszaeső belföldi kereslet található, de a 13. havi bérek felének év közbeni kifizetése már itt is a bérszigor lazulása irányába mutat. Egy ilyen helyzetben a monetáris tanácsnak hétfőn nehéz lenne megmagyaráznia egy esetleges kamatcsökkentést, annak ellenére is, hogy 3 hónapos távlatban a piac már beárazott egy 25 bázispontos vágást. A kedvezőtlen kereseti adatok ellenére Bebesy nem számít kamatemelésre sem, mivel azzal a monetáris tanács jó eséllyel „odavágná” a forintot a sáv erős széléhez. A gondolatmenet folytatásával ráadásul egy újabb érv kreálható a forint árfolyamsávjának eltörlése mellett, mivel a lebegtetés nagyobb mozgásteret adna a monetáris politikának a hasonló helyzetekben.
Nehéz elválasztani egymástól a keresetek emelkedése mögött álló hatásokat, ezért a monetáris tanácsnak érdemes lenne várnia egy-két hónapot az alapkamat változtatásával, hogy tisztuljon a kép – vélekedett lapunknak Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza. Miközben a versenyszférában a szolgáltató szektorban már a tavalyi év közepe óta megfigyelhető a jelentős bérkiáramlás, addig újdonság, hogy az iparban is szinte részterülettől függetlenül megugrottak a keresetek. A kiemelkedően magas építőipari keresetnövekedésben emellett minden bizonnyal a fokozott ellenőrzések is szerepet játszottak.
