Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Év közepétől újabb forinterősödési hullámra lehet számítani – jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a cég idei nemzetgazdasági előrejelzésének bemutatóján. A túl erős forint ellen kamatcsökkentéssel veheti fel a Monetáris Tanács a küzdelmet, amely így az átmeneti inflációs sokk elmúltával akár 6-6,5 százalékra mérsékelheti az alapkamatot az év végére.
Nem lenne bölcs dolog, ha a kormány és a jegybank eltörölné a forint árfolyamsávját – fogalmazott Akar László, a GKI vezérigazgatója, aki szerint ez azt a látszatot kelthetné, hogy a magyar gazdaságpolitika nem elkötelezett az euró bevezetése iránt (az euró előszobájának számító ERM-II-ben a mostani sávhoz hasonló árfolyamrendszerben kell két évig lebegtetni a forintot a közös európai deviza átvétele előtt). A sáv eltörlése emellett növelné az elsősorban az erős oldalra irányuló spekulációt, ami súlyosan veszélyeztetné a magyar bérek versenyképességét – tette hozzá Vértes. A kormány 6,8 százalékos prognózisával szemben a GKI 6,5 százalékos GDP-arányos idei áht-hiányt vár. Itt elsősorban a vártnál kedvezőbb adóbevételek, ezen belül a már tavaly is látványosan emelkedő jövedékiadó-befizetés játszhatnak szerepet, miközben felfelé mutató kockázatot jelent a maradványfelhasználás vagy a MÁV adósságának esetleges átvállalása.
A kutatók szerint februárban vagy márciusban tetőzhet(ett) az infláció, de ezt csak néhány hónap elteltével lehet majd megállapítani. A fogyasztói árak emelkedése 8,5-9 százalékos csúcsértéket érhet el idén a GKI prognózisa szerint (ez megfelel a londoni bankházak makroelemzői szintén tegnap publikált konszenzusának). A bázishatás miatt szeptembertől zuhanhat vissza az 5 százalék alatti tartományba az infláció, amely év végére akár 4,5 százalékra is csökkenhet. Az éves átlagos áremelkedés 6,5 százalék környékén alakulhat.
