Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előzetes adatok szerint tavaly 11,7 milliárd forint körül alakult az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület bel- és külföldi jogdíjforgalma, ami a 2005-ös kisebb mértékű csökkenés után (11,38 milliárd forint) a 2004-es szinthez közelítést jelent – tudta meg lapunk Sajó Zsuzsannától, az Artisjus hangfelvétel-engedélyezési osztályvezetőjétől. A százötven fős szervezet a működési költségek fedezetének mintegy 15 százalékos levonása után a fennmaradó összeget kifizeti az általa képviselt, valamint a többi magyarországi, közös jogkezelő szervezet (a hanglemezkiadók, az előadóművészek, a vizuális művészek, a filmalkotók és -gyártók) jogosultjainak.
Az Artisjus maga több száz ezer külföldi és hatezer magyar szerző, író, jogutód és zeneműkiadó nevében jár el.
A hanghordozók forgalmának jelentős visszaesésével az ezek után fizetett jogdíjak is folyamatosan csökkennek, tavaly további 20 százalékkal. Két év alatt 231 millió forinttal, 414 millióra csökkent a hanghordozók jogdíjbevétele. Az internetes zeneletöltéseké viszont lassan, de növekedésnek indult 2006-ban, viszont ez még így is alig több mint 10 millió forintot tesz ki.
Magyarországon töretlenül népszerűek a mobiltelefonos csengőhangok, amelyek piacán egyre több szereplő jelenik meg: jelenleg 34 magyar és kilenc külföldi tartalomszolgáltató kért és kapott felhasználási engedélyt. A jogdíjbevétel a három évvel ezelőtti 26 millióról 2006-ra 48 millióra nőtt, a felhasznált csengőhangok száma pedig 4400-ról több mint a duplájára. A jogdíjforgalom azonban még mindig elmarad a ténylegestől, mivel egyes kulcsszereplők az elektronikus kereskedelemről szóló törvény lehetőségeit kihasználva nem minősítik magukat tartalomszolgáltatóknak (pedig a bevételből jelentős arányban részesülnek), és a jogdíjfizetési kötelezettséget a bevételi lánc alján elhelyezkedőkre hárítják, akiktől nehezebb beszedni a díjakat.
A csengőhang-letöltések után fizetendő jogdíjakat 2007 januárjától megemelte az Artisjus: az elért nettó árbevétel eddigi 8 helyett 10 százalékát, vagy az egyéb, reklám- és szponzorációs bevétel 6 százalékát, de legalább a jogdíjminimumot, azaz 20 forint helyett 22 forintot kell a szolgáltatónak befizetni letöltésenként. Ingyenes letöltés esetén szintén jogdíjminimumot kell fizetni. Ezeken kívül még havi átalánydíjat is kell a szolgáltatónak fizetni – mint minden online elérhető zenemű vagy műrészlet esetében – a csengőhangok után is: ez a (meghallgatható, de le nem tölthető) művek számától és hosszúságától függően sávosan változik. Például az egy perc alatti, 1–10 darab mű esetében 2000 forintot, 501–1000 mű között 50 ezer forintot kell havonta fizetni. Az átalánydíjak viszont januártól nem változtak 2006-hoz képest.
Emelkedett továbbá az online zeneletöltés jogdíja: a nettó árbevétel 8 helyett 10 százalékát kell befizetni a közös jogkezelő szervezetnek, a jogdíjminimum viszont – megkezdett hét percenként – átlagosan nem emelkedett, mostantól egységesen 28 forint.
Átalánydíjat kell fizetni a hívódallam (ring back tone) szolgáltatásért is, amikor az előfizető a szolgáltató adatbázisából kiválasztott, a hívó számához rendelt, a hívó számára hallható csengetési hangot helyettesítő zenét tölt le.
A magáncélú másolásokra tekintettel az üres kép- és hanghordozók után már 1983 óta kell jogdíjat fizetni Magyarországon. A díjak januártól nem emelkedtek 2006-hoz képest, egyes szélesebb tárolókapacitások tekintetében a kategóriák széthúzása miatt néhány esetben még csökkentek is.
