Az év végére meglehetősen eltérő mértékű kamatszintre számítanak a kereskedelmi bankok szakértői, bár abban nagy az egyetértés, hogy a nyár elején elindulhat a kamatcsökkentés. A legborúlátóbb a Citigroup, amely elképzelhetőnek tartja, hogy az idén nem lesz kamatvágás (a következő év végére azonban már mindössze ötszázalékos alapkamattal kalkulálnak). A másik végletet a HVB Bank jelenti, de az általuk jelzett 6,5 százalék csak akkor lehet reális – tudtuk meg Szegő Mártától, a közgazdasági főosztály vezetőjétől –, ha az inflációs pálya a várakozásoknak megfelelően süllyed, valamint a nemzetközi pénzügyi helyzet is kedvező lesz. Az MKB vezető elemzője, Kondrát Zsolt úgy véli, a vártnál lényegesen rosszabb inflációs és béradatok esetén még a további kamatemelés sem zárható teljesen ki, bár szerinte valószínűbb, hogy az idei vágás még a most kalkulált 125 bázispontot is meghaladja majd. Az OTP elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy a változatlanul igen élénk kockázatvállalási hajlandóság biztosíthatja a feltörekvő piaci eszközök keresettségét. A javuló teljesítményt produkáló hazai fiskális politika is erősítheti a befektetői optimizmust, így a jegybanknak nem kell attól tartania, hogy a hazai állampapírok kamatprémiumának jelenlegi szinten tartása feltétlenül szükséges. A CIB Bank viszont arra számít, hogy a külső környezet az év további részében a mostaninál kissé kevésbé támogatóvá válik, miközben a várható kamatcsökkentések eredményeképpen a forintban denominált befektetési eszközök hozamelőnye is fokozatosan erodálódik, így 260 forintra is felkúszhat az euró ára. A lapunknak válaszoló szakemberek között egy sem akadt, aki úgy vélné, Simor András jegybankelnökké jelölése, a monetáris tanács változásai miatt változtatni kellene a prognózison. Az Erste Bank elemzője, Nyeste Orsolya kifejtette: a kamatvárakozásokra nincsenek lényeges hatással a személyi változások, Kondrát pedig éppen kissé nagyobbnak érzi az alappálya valószínűségét, mint amilyen néhány más jelölt esetén lett volna. Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője szerint nem valószínű, hogy Simor, akinek nincs monetáris politikai tapasztalata és politikai elkötelezettsége sem, a tanács többségét meg tudná győzni egy eddigitől eltérő monetáris politika alkalmazásáról.
