A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap várakozások feletti áremelkedésről számolt be, januárban az árak 7,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A megugrást elsősorban a távhődíjak brutális emelkedése magyarázza. Elemzők szerint azonban a helyzet korántsem annyira rossz, mint amennyire első pillantásra tűnhet. A meglepetést okozó növekedés jelentős része ugyanis egyszeri (főleg a hatósági árak, valamint számos közösségi szolgáltatás árnövekedésének elszámolásából fakad), és már feltűnni látszanak azok a dezinflációs tényezők is, amelyekre hosszabb távon is lehet számítani. A szakértők többsége éppen ezért nem számít arra, hogy a jegybank kamatemeléssel reagál, mivel „csupán adminisztratív eredetű, rövid ideig tartó inflációs sokkról van szó”. A Budapest Economicsnál ugyanakkor úgy látják, csak az erős forint miatt lehet időlegesen megúszni a monetáris szigorítást. A GDP növekedése a prognózisoknak megfelelően alakult. Ezen a téren is akad azonban hideg zuhany, de biztató fejlemény is. Ahhoz képest, hogy feltörekvő gazdaság a magyar, határozottan csalódást okoz, hogy a növekedés elmarad az eurózóna bővülésétől – fogalmazott az egyik elemző. Optimizmusra adhat ugyanakkor okot, hogy a GDP szerkezete pozitív változást mutat: tovább erősödik a nettó export aránya, miközben a megszorító intézkedések és a reálbércsökkenés miatt lassul a fogyasztás, ami fékezi a behozatalt is. Ennek nyomán tovább mérséklődik a külkermérleg hiánya, sőt jövőre a havi statisztika akár már szufficitet is mutathat.
