Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már legalább három év eltérés mutatkozik a kormányzat, illetve gyakorlatilag mindenki másnak az euró magyarországi bevezetésére vonatkozó várakozásai között. Legutóbb Kovács Álmos pénzügyi szakállamtitkár nyilvánult meg az euróbevezetés szóba jöhető időpontját illetően: a bécsi Euromoney-konferencián azt mondta, hogy Magyarország euróövezeti belépése legkorábban 2011-ben képzelhető el, de jelenleg nincs konkrét céldátum. Kovács az euróövezeti belépés tervezett időpontjáról szóló döntést 2009-re helyezte kilátásba. Ehhez képest a hazai és külföldi elemzők, a jegybankkal, a hitelminősítőkkel és a befektetési bankházakkal egybehangzóan 2014 előtt gyakorlatilag kizártnak tartják, hogy Budapest áttérjen a közös deviza használatára. Medgyessy Péter kormányfőként még 2007-ről is beszélt, a 2008 pedig sokáig (fél-) hivatalos célkitűzés volt.
A Reuters legutóbbi elemzői felmérése (NAPI Gazdaság, 2007. január 19., 2. oldal) szerint ugyancsak 2014 az első reális időpont. A felmérésben azonban volt, aki a 2016-ot jelölte meg – igaz, akadt, aki már 2012-re várja az áttérést. A szakértők az államháztartási hiány várt csökkenése ellenére sem számítanak arra, hogy a magyar gazdaság gyorsabban közelítsen az eurózóna felé. (A bécsi konferencián felszólaló román gazdasági miniszter Románia euróövezeti csatlakozását már 2013-ban elképzelhetőnek tartja.) Legutóbb a Fitch Ratings elemezte a magyar eurólehetőségeket egy konferencián, és a hitelminősítő feltörekvő piaci szuverén adósminősítésekért felelős igazgatója sem látott esélyt a 2014 előtti csatlakozásra (NAPI Gazdaság, 2007. január 31., 2. oldal), de hasonlóan vélekedett korábban a Standard & Poor’s vagy a bankházak közül a J.P. Morgan.
A közös valutára váró országok között Magyarország az egyetlen, amelyik a konvergenciakritériumok közül egynek sem tesz eleget, sőt a hosszú távú kamatra vonatkozó feltételt csak Budapestnek nem sikerült teljesítenie a mostani vizsgára – derül ki az Európai Központi Bank (ECB) nemrég közzétett konvergenciajelentéséből. A GDP-hez viszonyított államháztartási hiány is messze nálunk a legnagyobb. Nem valami hízelgő az sem, hogy – legalábbis az ECB előrejelzései szerint – Magyarországnak egyre kevesebb „nem teljesítő” társa lesz: az infláció szempontjából ilyen Észtország, Lettország és Málta, az államháztartás hiánya alapján Csehország és Szlovákia (ám utóbbiak messze nem akkora mértékben lépik túl a referenciaértéket, és Prága esetében csökkenő a tendencia), míg az államadósság alapján mindössze Ciprus és Málta.
