Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nemcsak állami pénzelosztó szervezet kíván lenni a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK), hanem a filmszakma szinte teljes spektrumán jelen lévő piaci szereplő – ezzel indokolta Grunwalsky Ferenc, az MMK kuratóriumának elnöke, hogy a napokban nemcsak a Mafilm Filmgyártási és Kulturális Szolgáltató Rt. részvényei és a Magyar Filmlaboratórium Kft. üzletrészei kerültek át pénzbeli térítés nélkül a közalapítványhoz, hanem az Uránia Nemzeti Filmszínház üzemeltetése is. Az MMK idén egy új szakkollégiummal is bővül, hiszen a Magyar Történelmi Film Közalapítvány önállósága megszűnik és beolvad az MMK-ba, de az ígéretek szerint külön kerettel és pályázatokkal rendelkezik majd. A tizenegy éve pusztuló Mafilm fejlesztésébe magyar és külföldi befektetőket kíván bevonni az MMK, ez Grunwalsky szerint a következő másfél évben valósulhat meg. A közalapítvány tulajdonosi tevékenységének ugyanakkor el kell különülnie a filmszakmai forráselosztó szerepétől, tehát erre ilyen pénzeket nem használhat fel.
Az MMK négy évre szóló támogatási szerződést is kötött az Oktatási és Kulturális Minisztériummal – jelentette be Hiller István miniszter. Az állami támogatás az idei 4,7 milliárd forintról ugyan 6,3 milliárdra növekszik 2010-re, de az ezen felül elkölthető, éven túli kötelezettségvállalás 3 milliárd forintról 1 milliárdra csökken. (Az MMK a következő évi büdzséjének terhére kötelezettségeket vállalhat, amit bankhitelből pótolnak, állami garanciával.) Azonban ha éves szinten nézzük a támogatásokat – levonjuk az előző esztendő kötelezettségvállalását és hozzáadjuk a következő évit –, akkor a kiosztható összeg a következő négy évben 4,5 és 5,3 milliárd forint között alakul majd. Jelentős emelkedés tehát a közvetlen állami támogatásban nem várható, sőt csökkenésként értékelhetjük, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly 6,45 milliárdot oszthatott el az MMK.
Az állami szervezetek, a magyar és külföldi cégek 2006-ban összesen 24 milliárd forintot fordítottak filmgyártásra, ami 2 milliárddal több az előző évinél. Ebből mintegy 17 milliárd jutott magyar filmekre és magyar koprodukciók elkészítésére. Egy forint állami támogatáshoz 1,2-1,4 forint magántőke érkezett, amit Hiller elsősorban a 2004-es filmtörvény – amely bevezette a filmes befektetői adókedvezményt – eredményének tud be. A Nemzeti Filmiroda tavaly összesen 3 milliárd forint értékben adott ki 20 százalékos adókedvezményre jogosító támogatási igazolást, szemben a 2005-ös 2,8 milliárddal.
