A KSH legfrissebb kimutatása szerint tavaly az utolsó három hónapban 1400 fővel csökkent a munkanélküliek száma a korábbi adatközléshez képest (a hivatal három hónapos terminusokban halad, hónapról hónapra, vagyis a mostanit megelőzően a szeptember–novemberi állapotokról számolt be). Ám eközben a foglalkoztatottak létszáma is apadt, mégpedig 6,1 ezerrel. Az, hogy ők miért nem jelentek meg a munkanélküliek között, valószínűleg azzal is magyarázható, hogy egyelőre kivárnak, abban bízva, hogy saját erőből is képesek lesznek munkát találni (munkaviszony esetén a végkielégítés egy ideig fedezi a létfenntartást). A foglalkoztatási létszám csökkenése összefüggésben van a szezonális munkák (elsősorban agrárium, kismértékben építőipar) év végi kifutásával, az ilyentájt szükségtelenné váló munkaerő leépítésével, illetve összefüggésben lehet a megszorító csomaggal is.
Ezt az állítást azonban óvatosan kezelik az elemzők. Az időközben beindult megszorítások hatásai egyelőre nemigen szűrhetők ki a mostani számokból, legfőképpen azért, mert a KSH csak a fő mutatókat tette közzé, a részletes számokra éves szinten február közepéig, az utolsó negyedévre vonatkozóan pedig március elejéig várni kell. A csomag valószínűleg nem segíti a munkahelyteremtést – mondja Kovács György, a Budapest Economics elemzője. Azt sem lehet azonban kijelenteni, hogy biztosan és egyértelműen a munkanélküliség növekedésének irányába hat. Költségoldalról mindenesetre nőttek az élőmunka terhei, ám a nagyobb foglalkoztató ágazatok kibocsátása nem utal nagyobb arányú elbocsátásokra. Schranz Edit, a munkaügyi tárca szóvivője ugyancsak nem lát értékelhető – sőt, igazából semmilyen – kapcsolatot a Gyurcsány-csomag és a munka világának adatai között.
Idén az utolsó negyedévben 7,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a KSH közlése szerint, ez 0,2 százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbi hasonló időszak adatát. Az adatokból kiderül, hogy a korábbi három hónapos periódusokkal összevetve egyre nagyobb a foglalkoztatottak számának növekedése. A munkanélküliek száma ugyancsak nőtt – 320 ezer fő volt, ami 7,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett –, ennek görbéje azonban a magasabb év eleji számok után az április–júniusi időszakban érte el mélypontját.
