Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Folytatódik az idén a nyugdíjas fogyasztók vesszőfutása, legalábbis ami az inflációs folyamatokat illeti. Tavaly az átlagos, 3,9 százalékos áremelkedési ütemnél jóval gyorsabban – 5,0 százalékkal – drágult a nyugdíjasok fogyasztói kosara, ráadásul minden hónapban meghaladta a „normál” adatot. E jelenség mögött a gyógyszerek és a háztartási energia árának, valamint az élelmiszerárak átlagosnál magasabb emelkedése áll.
Ezek a költségek pedig az átlagosnál nagyobb, mintegy 60 százalékos arányt képviselnek a nyugdíjasok fogyasztói kosarában.
A nyugdíjasok általában nyáron lélegezhetnek fel a számláikat rendezve, ekkor – miként tavaly is – akár árcsökkenéssel is szembesülhetnek egy hónap leforgása alatt. Ennek egyik magyarázata mindenképpen az energiaköltségek visszaesése. Tavalyelőtt pedig az élelmiszerárak alakulása volt számukra kedvező – igaz, ez tavalyra a bázishatás miatt emelkedést generált. Emellett az élelmiszerimport is inkább lefelé húzta a rátát. A tavalyi folyamatokat befolyásolta még, hogy a választások miatt elmaradtak az energiaár-emelések – ez persze előrevetíti a nyugdíjas infláció idei brutális emelkedését is.
A headline infláció és a nyugdíjasmutató görbéje tavaly szeptemberben vált el élesen egymástól. Addig 1 százalékon belül volt az egy évre visszatekintő emelkedési ütem eltérése, azóta 1,9-2,0 százalékra nőtt a különbség. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint nagyon könnyen állandósulhat ez a különbség. Az élelmiszerek árai tavaly már stabilan gyorsabban emelkedtek, mint az átlagos árindex, sőt, szeptembertől két számjegyű volt az év/éves drágulás, és még nincs vége, mert a pékek emelést ígérnek és a húsiparban is határozott áremelési törekvések tapasztalhatók. Az időjárást is átkozhatják az idősek, mert ha fagyok köszöntenek be a téli-tavaszi évszakforduló táján, az súlyos károkat okozhat a mezőgazdaságban, ami még feljebb tolhatja a piaci árakat. Mindezek nyomán az élelmiszerárak simán beragadhatnak a két számjegyű tartományban – kommentált lapunknak Suppan Gergely.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a háztartási energia drasztikusan nőtt az idén, s bár rászorultsági alapon kompenzációt kapnak a fogyasztók (akik közé vélhetően a nyugdíjasok többsége is beletartozik), azért a hatása érezhető lesz januártól-februártól. A gyógyszerárak támogatásának átalakítása, illetve csökkenése ugyancsak árnövelő tényező – lesz olyan gyógyszer, amelynek többszörösére nő az ára. Szintén e kör kiadásait növelheti leginkább a vizitdíj, illetve más, egészségügyi tarifák bevezetése.
Ebben az esztendőben 4 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, vagyis az év egészére várt 6,2 százalékos inflációhoz viszonyítva 2,1 százalékos reálnyugdíj-veszteséget kell elszenvedniük a nyugdíjasoknak. Amennyiben megmarad a különbség a kétféle inflációs mutató között, akkor a nyugdíjas árindexhez képest a reálcsökkenés eléri a 4 százalékot.
