Az egyetemek és főiskolák illetékesei már számolnak a kormány megtakarítási intézkedéseinek hatásaival, de a felkészülést nehezíti, hogy a részletek még csak töredékesen ismertek. A képzési hozzájárulás összegére már megszületett a javaslat a rektori konferencia pénteki ülésén: eszerint a bevezetés első tanévében, 2008/2009-ben az alapképzésben félévenként 105 ezer, a mesterképzésben pedig 150 ezer forintot kellene fizetni. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) viszont továbbra sem támogatja a képzési hozzájárulás bevezetését, ezért a választmány arra szólítja fel a felsőoktatási intézmények hallgatói képviselőit, hogy az intézményi tanácsokban szavazzanak nemmel – tudtuk meg Nagy Zoltántól, a szervezet kommunikációs alelnökétől. A rektori konferencia ugyanis csak ajánlást tehet, a kérdésben az intézmények maguk döntenek, a hallgatói önkormányzatok pedig egyharmados szavazati súllyal bírnak a tanácsokban.
Egészségügyi eltérések
Az már kiderült, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán, az egyes szakok különböző népszerűségére hivatkozva, eltérnek a rektori konferencia ajánlásától: 70 ezer forintot kérnek majd az ápolónak és mentőtisztnek tanuló hallgatóktól, míg százezret a szülésznő szakon – tudta meg a NAPI Gazdaság. A keresettebb védőnő-, dietetikus-, illetve gyógytornászképzésre jelentkezők viszont az ajánlott 105 ezernél magasabb, 110, 120, illetve 150 ezer forintos összeggel számolhatnak majd 2008-ban. A Semmelweis „aláígérése” hatással lesz a hasonló profilú intézmények életére – mondta lapunknak Nagy Miklós, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar tanulmányi osztályának vezetője. A nyíregyházi intézmény ugyanakkor várhatóan nem tér el lefelé a 105 ezer forinttól. A karon más problémákkal is szembe kell nézni: nagy a levelező képzés aránya, a hallgatók az egész országból érkeznek, és Nagy Miklós szerint egy diáknak félévente átlagosan mintegy százezer forint pluszkiadást jelent az utazási kedvezmények tervezett megvonása. (A levelező képzésen havonta átlagosan egy hetet oktatnak, ehhez jön átlagosan öt vizsga félévenként, valamint néhány konzultációs alkalom.)
A budapesti Zsigmond Király Főiskolán kevés az államilag finanszírozott hallgató (az átlag ezerfős évfolyamokban 80-80), de a levelező hallgatókat érzékenyen érintheti a közlekedési kedvezmények megvonása – véli Bayer József, az intézmény rektora, aki ezzel együtt nem számít érdemi lemorzsolódásra. Aki ugyanis a tandíjat képes kifizetni, az várhatóan vállalja majd a közlekedési többletkiadást is.
Az utolsó mentsvár a keresztfélév
A tandíj átmeneti megúszására lehetőséget kínált a keresztféléves képzés – ilyenre utoljára tegnap lehetett jelentkezni –, már ahol van. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) például eddig sem indított és az idén sem indít ilyet – tudta meg lapunk Roóz Józseftől. A rektor szerint főként azok az intézmények toboroztak a szokásosnál több hallgatót a keresztféléves képzésekre, amelyek tartanak a felvételi rendszer jövő évi változásától. (A mostani létszámok alapján meghatározzák az intézmények férőhelyeit, és aszerint töltik fel államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses hallgatókkal, hogy az adott képzésre hány hallgató jelentkezett első helyen, illetve milyen felvételi pontszámot ért el. Emiatt az is előfordulhat, hogy egyes intézmények majd csak a „fizetőképes” hallgatók pénzére számíthatnak.) A BGF a tervek szerint a rektori konferencia ajánlásának megfelelő képzési hozzájárulást vet ki 2008-ban. A főiskola vezetői nem tartanak a tandíj miatt csökkenő érdeklődéstől, mivel jelentős náluk a túljelentkezés. Ettől függetlenül nem optimisták – tette hozzá Roóz –, az államilag finanszírozott létszám fokozatos zsugorodása miatt kieső bevételeket a költségtérítéses képzésből kell majd pótolni, ami nem lesz könnyű feladat.
Tanuljunk messziről
A hozzájárulás fizetésének részletes szabályozása még nem készült el – mutat rá egy gyakorlati nehézségre Író Béla, a győri Széchenyi István Egyetem (SZE) főtitkára. A 12-13 ezer diákot befogadó győri egyetemen mindazonáltal a levelező képzések jelentik most a fő gondot: a diákok fele választja ezt a költségtérítéses tanulási formát. Közülük minden harmadik távoktatásban vesz részt, ilyenkor pedig csak beiratkozni és vizsgázni kell eljönni Győrbe – fejtette ki a főtitkár, aki szerint az utazási kedvezmények megvonása erősíteni fogja az elmozdulást a távoktatás felé. Az ebben részt vevőknek az egyetemek biztosítanak konzultációs lehetőséget, de ezt Győrben már eddig is nagyon kevesen vették igénybe, a vonatjegyek jelentős drágulásával pedig feltehetően ők is kétszer meggondolják majd, hogy útnak induljanak-e. A budapesti agglomeráción belül a HÉV nagymértékű drágulásának egyik legnagyobb vesztese minden bizonnyal a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) lehet, bár ezt egyelőre nehéz megítélni, hiszen Gödöllőre vasúton is el lehet jutni, így megfigyelők szerint lehet, hogy egyszerűen járművet váltanak a diákok.
Domokos László
Kolozsi Pál
Egerszalóki Tímea