A tavalyi utolsó hónapban tovább gyorsult az infláció – derül ki a lapunk által készített elemzői felmérésből. A szakértők 2006 végére 6,58 százalékos fogyasztói áremelkedésre számítanak, ami az egy hónappal korábbi, az év végére vonatkozó 6,52 százaléknál enyhén magasabb – ennél nagyobb mértékben haladja meg viszont a novemberi 6,39 százalékot, nem beszélve az októberi 6,3 százalékról. A tavalyi átlagos áremelkedési ütemet egyöntetűen 3,9 százalékosra várják a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők, ez megegyezik az egy hónappal korábbi előrejelzéssel. Az adatokat holnap teszi közzé a KSH.
Különösebb egyedi hatást nem várnak az elemzők a tavaly decemberi inflációban, a korábbi intézkedések hatása már lecsengett. A tavalyi utolsó hónap áremelkedésében – miként az év egészére jellemzően – kulcsszerepet játszottak az élelmiszerárak, alapvetően a szezonális élelmiszereké, kiszámíthatatlanságukkal és hektikus alakulásukkal legfőképpen a bizonytalanságot növelve, de általában felfelé tértek el a várakozásoktól. A forint elmúlt hónapokbeli erősödése megmutatkozhat a maginflációs mutatóban is, amit azonban az infláció szintjén az élelmiszerárak emelkedése ellensúlyozhat – vélekedik Rebák Attila, a Credit Suisse szakértője. Decemberben az egy évvel korábbi „előrehozott áfacsökkentés”-akciók kiesése a bázisból és a novemberi távhőemelések megjelenése emelték az inflációt – kommentál Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Ebben az évben decemberre 4,84 százalékos áremelkedési ütemet mutat a konszenzus – a maginfláció pályája kedvezőbb lehet, az év végére 4 százalékra süllyedhet –, az éves átlagra pedig 7,16 százalékot várnak az elemzők. Az idei infláció lefutását több, előre nehezen jelezhető tényező befolyásolja (például a szabályozott árak időzítése, a kompenzáció, az eddig ingyenes termékekre történő díj bevezetése). A legnagyobb ismeretlen a gázártámogatás átalakításának hatása – vélekedik Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. Az alapvető folyamatok azonban a Credit Suisse várakozásai szerint a mérséklődő infláció irányába mutatnak.
Az élelmiszerek árai várhatóan az idén is nagyot kavarnak, van, aki úgy véli, okozhatnak negatív meglepetést is – mások szerint azonban a magas élelmiszerár-infláció csökkenése lefelé hat. Az olajárak további esése (ami később akár a gázárak csökkenéséhez is vezethet) mérsékelheti az inflációt, míg az enyhe időjárás miatt korán elkezdődött növényi fejlődésre veszélyt jelenthet egy esetleges későbbi fagy, ami jelentős visszaesést okozhat a termelésben, és a vártnál nagyobb drágulást a növényi eredetű élelmiszerek esetében.
