Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A pénzügyminiszter az MTV Kedd 21 című műsorában utalt arra, hogy az adósságbesorolással foglalkozó intézmények, illetve elemzéseikben ugyancsak valamilyen módon minősítéseket megfogalmazó befektetési bankházak véleménye esetleg nem vagy nehezen függetleníthető attól, hogy közben vásárolnak is az állampapírokból. Veres János megfogalmazása szerint „ugyanaz a bankház képes Magyarországról negatív minősítést mondani és nyilatkozni – és persze magyar állampapírt vásárolni –, s ezzel egy időben tudja, hogy egyébként ezen a magyar állampapír-vásárláson keres a legtöbbet”.
Csaba László közgazdász, a CEU tanszékvezető egyetemi tanára ugyanebben a műsorban előzőleg kifejtette: kell lennie valami okának, hogy azok a minősítő intézetek, amelyek ebből élnek, akik a klienseiknek adnak tanácsot, hogy hova fektessenek be, Magyarországot kockázatos befektetési területnek értékelik. Ez pedig abból fakad, hogy a mi eladósodottságunkból, a mi külgazdasági hiányunkból, tehát az elmúlt éveknek a valós teljesítményéből, örökségéből, ami itt van velünk, egyfajta sérülékenység van a magyar gazdaságban – vélekedett a professzor.
Felvetődhet ilyenkor a kérdés, hogy manipulálnak-e a cégek annak érdekében, hogy jobb feltételeket érjenek el az államkötvények piacán. Elemzői vélekedések szerint először is külön kell választani az adósságbesorolást végző minősítő társaságokat és a befektetési bankházakat, amelyek maguk is megfogalmaznak különböző értékeléseket, minősítéseket egy-egy ország gazdaságáról, illetve gazdaságának egy-egy szegmenséről vagy annak képviselőiről jelentéseikben. Az adósságbesorolást végző társaságok – a legjelentősebb a Moody’s és a Standard & Poor’s, majd a Fitch Ratings következik, s meg lehet említeni a Japan Ratingset is – nincsenek jelen közvetlenül az állampapírpiacon és befektetési tanácsokat sem osztogatnak, így ebben az értelemben klienseik sincsenek. Másfelől ebben a körben végtelen kínos tudna lenni, ha lábra kapna bármilyen hír arról, hogy valamilyen módon manipulált besorolás láthat napvilágot bármelyiküktől is. Ez brutálisan rombolná az adott társaság szavahihetőségét – állítják az elemzők.
A befektetési bankházak esete némiképp eltérő; ők is minősítenek ugyan, de ezek semmiképpen sem tekinthetők „hivatalosnak”, ügyfeleik számára készítenek előrejelzéseket – amelyeket a kliensek értelemszerűen a nyilvánosságra hozatal előtt már megismerhetnek. E bankházak „piaci alapokon” működnek, jelentéseik hatása ügyfeleik viselkedésén, illetve a piacok általi akceptálásukon múlik. Az ő esetükben nem lehet kizárni az ilyen attitűdöket, de a lapunk által megkérdezett elemzők praxisukban nem találkoztak még a jelenséggel. Az elemző részlegek teljes szabadságot élveznek véleményük megalkotása során. Sőt, olyannyira különválik az elemzői és a befektetői tevékenység, hogy az elemzők legtöbbnyire nem is ismerik részletesen a befektetői portfóliót. Nem beszélve arról, hogy a manipuláláson „kapott” befektetési ház respektje vélhetően erősen megcsappan, nem kizárt, hogy elemzéseinek komoly fenntartásokkal kell szembenézniük.
