A nehezedő adó- és járulékfeltételek közepette nem egy kisebb cég készül bedobni a törülközőt, jóllehet az sem egyszerű procedúra. A társas vállalkozások végelszámolással szüntethetők meg, amit a cég vezetője az illetékes cégbíróságon kezdeményezhet. A fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások általában túl sokáig halogatják a tevékenységük befejezéséről szóló döntés meghozatalát, pedig minél előbb megtennék, annál kevesebb adósággal és ráfordítással úsznák meg – figyelmeztet Csia László, a Csabaholding Kft. ügyvezető igazgatója. Végelszámolás során a hitelezőket a cég vagyonából kifizetik, majd az jogutód nélkül megszűnik. Az eljárást a társaság által megbízott végelszámoló bonyolítja le (ez Magyarországon az esetek 90 százalékában az ügyvezető vagy az egyik tulajdonos), akinek díja a kezelt vagyon 1,5 százaléka lehet. Az eljárás költségei ezenfelül általában 100 ezer forint alatt maradnak a végelszámolásról szóló és az esetleges vagyonértékesítési hirdetmények közzétételével, valamint az illetékekkel együtt. Hasonlók a költségei a felszámolási eljárásnak is – amelyet az adós, a hitelező, a végelszámoló vagy a cégbíróság kezdeményezhet –, ennek során a cég vagyonelemeinek értékesítésével próbálja a bíróság által kijelölt felszámolóbiztos a hitelezők igényeit kielégíteni. A felszámoló díja az értékesített vagyon 5 százaléka lehet, ebből egy százalékot a felszámolók díjkiegészítési alapjába kell befizetni. A minimumdíj 300 ezer forint; ha teljesen vagyontalan a cég, akkor a biztos a díjkiegészítési alapból kap 100 ezer forintot.
Magyarországon a felszámolások 90 százaléka vagyontalan cégek ellen indul. A vagyon kimentését vagy illegális csökkentését megakadályozhatja az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, akinek a csődtörvény idei módosítása nyomán erről, illetve ha ennek a veszélye fennáll, kötelező értesítenie a bíróságot. Egy működő céghez ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérheti a bíróságtól annak egyik – a kinnlevőségét veszélyben érző – hitelezője, akkor, ha letétbe helyezi a vagyonfelügyelő díját (300 ezer forintot) – mondta el lapunknak Zsiga László, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete szakmai és etikai bizottságának elnöke. A vagyonfelügyelő ellenjegyzi a cégvezető intézkedéseit, betekinthet az iratokba és legkésőbb a felszámolás elrendeléséig tevékenykedik. (Nagy valószínűséggel azonban annak lefolytatásával is őt bízza majd meg a bíróság.) A korlátolt vezetői felelősség is feloldható a csőd- és a cégtörvény júliusi módosítása nyomán: eszerint a hitelező vagy a felszámoló kérheti a bíróságtól a felelősség megállapítását azokkal szemben, akik a felszámolás kezdetét megelőző három évben a cég vezetői vagy meghatározó befolyással rendelkező tagjai voltak. (Ez csak a július óta indult eljárásokra érvényes, így erre még nem akadt példa.)
Az egyéni vállalkozó tevékenységének megszüntetéséhez a vállalkozói igazolványát kell a székhelye szerinti okmányirodának visszaadni, ezért semmilyen díjat vagy illetéket nem kell fizetni. Ha a vállalkozónak van adóssága, annak rendezéséről meg kell egyeznie a hitelezőivel, ha ez nem sikerül, akkor a tartozásért teljes vagyonával, korlátlanul felel. A végrehajtásnak nincsen időkorlátja, így akár a vállalkozó élete végéig érvényesíthetik. Szintén a saját vagyonukkal felelnek a tartozásokért a közkereseti társaságok tagjai és a betéti társaságok beltagjai, egyetemlegesen.
