Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hatályos szabályozási tervek alapján beépíthető a kormányzati negyed számára kijelölt, Nyugati pályaudvar mögötti 28,5 hektáros terület, még a vasúti sínek is „felülépíthetők”. (Ami talán nem véletlen, hiszen a terézvárosi önkormányzat már 2005-ben megfogalmazta egy úgynevezett kormányzati negyed kialakítására vonatkozó terveit.) A kormány a múlt pénteken – a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) által pályázaton kiválasztott – három lehetséges helyszín közül döntött a MÁV Zrt. és az állam tulajdonában lévő terület mellett. A Nyugati tér, Teréz körút, Podmaniczky utca, Dózsa György út, Vágány utca vonala, Ferdinánd híd, WestEnd City Center és Váci út által határolt területet a MÁV és a VI. kerület közösen ajánlotta.
Jöhet a felértékelődés
Az első ütemben a Nyugati pályaudvartól a Podmaniczky utca mentén a Ferdinánd híd északi lejáratáig (a Szinyei Merse Pál utca vonaláig) épülnének meg a minisztériumi irodaházak, kiegészülve a Magyar Posta épületével és a tervezett Eiffel térrel. Utóbbi kialakítását az angol–francia érdekeltségű Europa Found II. befektetési alap és megbízott fejlesztője, a Convergence Capital Kft. kezdte el idén novemberben. A beruházó – a kormányzati negyed számára kiválasztott területen – mintegy 2,3 hektárt bérel az államtól, amelyen 40 millió euróból várhatóan 2008 közepéig felépít egy Eiffel nevére keresztelt irodaházat és parkot.
Addigra valószínűleg nemcsak ez a beruházás, hanem az említett utcák által határolt területek, a szomszédos lakó- és irodaházak is jelentősen felértékelődnek, a MÁV barnamezős területeinek fejlesztése pedig a környező – Vágány utca menti –, még periférián lévő területeket is frekventálttá teszi. A kormányzati negyed értéknövelő hatással lesz a vele szomszédos – Váci út és Ferdinánd híd közötti, Demján Sándor érdekeltségébe tartozó – West End Beruházó és Kereskedelmi Kft. tulajdonában lévő területekre is. A kormánynegyed tervezett építése felgyorsíthatja a másik Demján-cég, a Pólus Holding Zrt. tulajdonában lévő, a Ferdinánd híd északi oldalán, a Lehel utca, Bulcsú utca és MÁV-területek által közrefogott több mint nyolc hektár fejlesztését is. (Ezt a területet értékesítette korábban a MÁV Zrt. az ír–magyar Ballymore Properties Kft.-nek, amelyet végül idén az elővásárlási jogára hivatkozva visszaperelt a Pólus és partnere, a MÁV Multiszolg Kft.) A Pólus-területtel egyébként a terézvárosi önkormányzat és a MÁV is számolt a kormányzati negyed állami telkekre tervezett javaslatában. Így ezen – a kormányzati funkciókat kiegészítve – konferenciaterem, irodák, hotelek, kereskedelmi, vendéglátó, kulturális és egyéb szolgáltatásokat nyújtó létesítmények épülnének.
A Pólus fejlesztései hasznot hozhatnak a területen még a lakók tulajdonában lévő két társasháznak és a Thyssenkrupp Ferroglobus Zrt.-nek. A Lehel térről nyíló Lehel utca első – a kerületi szabályozási koncepció szerint elbontható – társasháza 82 albetétes, míg az 5. szám alatti épület 53 albetétes tulajdonában van. A közöttük lévő, leromlott állapotú Ferroglobus-irodaház megvásárlásáról azonban már tárgyal a Pólus a tulajdonossal.
Az irodaépítés ötvenmilliárdba kerülhet
A kormányzati negyed a második ütemben a Podmaniczky utca Szinyei Merse Pál és Dózsa György út közötti részén épülne tovább, itt már a csatlakozó állami hivatalok és társaságok is helyet kapnának. Az első ütemet követően elkezdődne a vasúti sínek felülépítése, azaz befedése, és rajtuk – tetőkertszerűen – zöldfelületek kialakítása. Az összesen 1,6 hektáros felülépítéseken ugyanakkor a kormányzati épületeket összekötő hidakat alakítanának ki, amelyeken üzletek és kiszolgáló helyiségek működnének úgy, mint például a firenzei Ponte Vecchión, az aranyművesek hídján. A biztonsági szempontból fontos minisztériumi épületeket a felülépítéseken nem, csak a Podmaniczky utca mentén helyeznék el, amely tagolt, átlátható terület.
A minisztériumi irodaházak a KVI előzetes számításai szerint a biztonsági, telekommunikációs és informatikai rendszer kiépítésével – de berendezés nélkül – 42,5 milliárd forintban kerülhetnek. A teljes megvalósítás költségét Szilvásy György kancelláriaminiszter 50 milliárd forintra becsüli. A beruházást az átlagos irodaházakéhoz képest drágítja, hogy a kormányzati épületeket igényesebb építészeti megoldásokkal, anyagokkal, műszaki tartalommal és alternatív energiaforrások igénybevételével kell megépíteni. Arról, hogy milyen forrásból, pénzügyi konstrukcióban és ütemezéssel épül meg a kormánynegyed, várhatóan december 20-án dönt a kabinet – mondta el lapunknak Görözdi György, a KVI projektfelelőse. Az biztos, hogy a korábbi bejelentéseknek megfelelően magántőke bevonásával valósul meg, a felszabaduló ingatlanok értékesítéséből befolyó pénzt pedig az államadósság csökkentésére fordítják. (A minisztériumok épületeiből csaknem 100 milliárd forint bevétel várható.) Az ingatlanok hosszú távú bérlete kedvezőbbnek tűnhet a ppp-konstrukciónál, hiszen az utóbbi – a költségvetési elszámolását tekintve – bizonyos esetekben éppen az államadósságot növelné.
Sok kedvezményt kaphat az állam
Bérlet esetén számos kedvezménnyel számolhat az állam, egyrészt azért, mert közvetve vagy közvetlenül, de saját telkén építtetné fel az irodaházakat – a megvalósításba a pályázaton kiválasztott beruházónak várhatóan a MÁV-ot is be kell vonnia –, másrészt pedig valójában nem a kormányzati ingatlanok hoznak majd hasznot a beruházónak, hanem a környezetükben megvalósuló kapcsolódó beruházások és kiszolgáló funkciók.
A beruházók ennek figyelembevételével alakítják ki a bérleti díjat, amely még az A kategóriás irodák négyzetméterenkénti átlagos 16–20 eurós áránál is kedvezőbb lehet. (A kormánynegyed megvalósítására ezek alapján minden bizonnyal jó eséllyel pályázhat a helyzeti előnyben lévő, WestEndet és annak a Ferdinánd híd északi oldalán folytatását tervező – Demján Sándor és Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó – TriGránit Fejlesztési Zrt.)
