Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az APEH revizorainak tapasztalata szerint a könyvelők felkészültsége, hozzáértése változó: a kiemelt adózóknál kizárólag profi szakembereket alkalmaznak, a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó könyvelőirodák többségénél is folyamatosan képzik a munkatársakat, így naprakész tudással rendelkeznek a jogszabályok tekintetében, de akadnak hozzá nem értő „Mekk mesterek” is. Magyarországon könyvviteli szolgáltatást ugyanis bárki végezhet, így a szakmában dolgozók tényleges számáról nincsenek pontos adatok. A pénzügyi tárcánál 60 ezer regisztrált mérlegképes könyvelőt tartanak nyilván, nekik évi 16 óra kötelező továbbképzésen kell részt venniük, ám Nagy Gábor, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének elnöke szerint a naprakész tudás megszerzéséhez ez nem elegendő. A könyvelők ugyanis a számlák kontírozásán túl számtalan egyéb feladatot is ellátnak, többek között bevallásokat készítenek és bérszámfejtést végeznek, amihez elengedhetetlen az adójogszabályok ismerete, a megszűnésekhez, átalakulásokhoz, tőkeemeléshez vagy osztalékfizetéshez pedig a társasági jogban is otthonosan kell mozogni.
A diplomával rendelkező könyvelőknél ez nem okoz különösebb problémát, a szakképzés keretében bizonyítványt szerzőknél viszont nincs meg mindig a megfelelő háttér. A könyvelőirodák többsége emiatt a kötelező továbbképzésen túl számos egyéb tanfolyamra is elküldi az alkalmazottait. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint a kötelező továbbképzésen főként a nagyvállalatokra szabott, általános számviteli változásokat ismertetik, ami a legtöbb könyvelő számára felesleges, ezért változtatni kellene a tematikán. Nem ártana különválasztani az egyes részterületekkel foglalkozókat sem, mert a bérkönyvelést végzőknek például teljesen más információkra lenne szükségük, mint a szállítói számlákat kontírozóknak.
A kamara alapításának gondolata már többször felmerült a könyvelőket tömörítő egyesületeknél. Lengyel Tibor, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke szerint ez a piac tisztulásához vezetne, mert növekedne a kereslet a minőségi munkát végző, biztosítással rendelkező könyvelők iránt. Az MKOE jelenleg is lobbizik a könyvelői kamara létrehozásáért, Lengyel reményei szerint jövő tavasszal az Országgyűlés elé kerülhet az erről szóló törvényjavaslat. Zara viszont úgy véli, nincs értelme a kamara létrehozásának, mivel a könyvelők nem látnak el közfeladatot, és tevékenységüket üzleti alapon végzik. A kamarák alapítása sokszor egy jól fizetett apparátus felállítására és a vezetőség saját érdekeinek érvényesítésére irányul a tagság képviselete helyett – tette hozzá az adószakértő.
Az utóbbi időben egyre több kártérítési igény merül fel a könyvelőkkel szemben, de perek még mindig ritkán fordulnak elő. Az esetek többségében nehéz megállapítani, hogy a mulasztásban mekkora szerepe volt az ügyfélnek, illetve a könyvelőnek, akik közül sokan igyekeznek olyan precíz szerződést kötni, ami minimalizálja az esetleges felelősségüket – vélekedik Nagy. Perre még akkor sem mindig mennek a vállalkozások, ha a könyvelő hibája egyértelműen megállapítható, mivel az sokat tudhat a vállalkozás simlis ügyeiről, illetve az el nem könyvelt bevételekről – tette hozzá Zara.
