Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szeptemberben 20 százalékra emelt kamatadó alaposan átrendezte a lakossági megtakarítások szerkezetét. A változó struktúrára már eddig is több adatból következtethettünk, de a különböző pénzügyi eszközök közötti mozgást csak a most megjelent jegybanki jelentés mutatja meg jól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) első három negyedévről közzétett tájékoztatója szerint a folyószámlákon és a rövid lejáratú forintbetétekben tartott követelésekből összesen mintegy 628 milliárd forint áramlott hosszú lejáratú forintbetétekbe, befektetési jegyekbe, állampapírokba, jelzálogkötvényekbe, életbiztosításokba és devizabetétekbe. A legnagyobb nyertes a befektetési jegy volt, de elég sok pénz tettek át öngondoskodási (biztosítástechnikai tartalék) számlára. Ugyanekkor viszont a lakosság több mint tízmilliárd forint értékben nettó részvényeladó volt.
Az idei harmadik negyedévben a háztartások nettó hitelfelvétele a jegybanki tájékoztató szerint történelmi csúcsot döntött (megjegyezzük: a második negyedév már kiugróan magas értéket mutatott). A teljes hitelfelvétel megközelítette a 350 milliárd forintot, amiből 314 milliárd hosszú lejáratú kölcsön volt. A teljes összeg több mint felét a deviza tette ki. A háztartások szezonálisan kiigazított nettó finanszírozási képessége 2006 harmadik negyedévében az MNB becslése szerinti GDP 3,4 százalékát érte el, ami részben a forint harmadik negyedévi erősödésének is köszönhető. Nemzeti devizánk magához térése ugyanis mintegy 118 milliárd forinttal csökkentette a háztartások devizahitel-tartozásainak értékét.
