Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Alkotmánybíróság (Ab) többségi határozata szerint a házipénztáradóról szóló jogszabály sérti az arányos közteherviselés elvét, mert az adó alapja nem áll közvetlen összefüggésben a társas vállalkozások tényleges jövedelmi, illetve vagyoni helyzetével. Az Ab tegnap nyilvánosságra hozott határozatában ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a készpénzforgalom visszaszorítása lehet legitim célkitűzés, amit akár adó kivetésével is elérhet a törvényhozó, ha az nem sérti az arányos közteherviselés elvét.
A taláros testület szerint az adóellenőrzés lehetőséget biztosít a házipénztárat rendeltetésellenesen használó cégek kiszűrésére és szankcionálására, de más pénzügyi ösztönzők is a kormány rendelkezésére állnak. Utóbbiak közé tartozik a házipénztárakban felgyülemlett készpénzállomány kedvezményes csökkentésének lehetősége, amiből a kormány jövőre 10 milliárd forintot vár. Ennek lényege, hogy a tagok tízszázalékos osztalékadó megfizetése mellett mérsékelhetik a készpénzállományt az eredménytartalék terhére. A házipénztáradóra vonatkozó Ab-határozattal Bragyova András, Holló András és Kiss László alkotmánybírák nem értettek egyet. Bragyova különvéleményében kiemelte: a határozat szerint az adó összege és a fizetésre kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonya között közvetlen kapcsolatnak kellene fennállnia, amit viszont az alaptörvény nem követel meg. Az arányos közteherviselés Bragyova szerint az adókötelezettség speciális korlátjaként értelmezendő, lényege, hogy az adó ne legyen aránytalanul súlyos gazdasági teher. Bragyovához hasonlóan Holló András, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke is emlékeztet arra különvéleményében – amelyhez Kiss László is csatlakozott –, hogy az adórendszer az állami bevételek biztosításán túl gazdaságpolitikai célokat is szolgál, ezért regulatív, a gazdasági magatartás befolyásolását célzó adókat is tartalmazhat. Az ilyen adók (így a házipénztáradó) sajátossága, hogy más adónemektől eltérően választást kínálnak a fizetés törvényes elkerülésére az állam által elítélt magatartástól való tartózkodás (magas készpénzforgalom lebonyolítása) esetén. Ha a regulatív adó eléri a célját, nem keletkezik fizetési kötelezettség, vagyis az adóalany aránytalan megterhelése fogalmilag kizárt – hangsúlyozta különvéleményében Bregyova.
