Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Néhány kivételtől eltekintve eddig nem vettek igénybe jelentős k+f adókedvezményt a cégek, ezért az APEH revizorai sem koncentráltak a kutatáshoz kapcsolódó dokumentációkra az adóvizsgálatok során – mondta lapunknak Oszkó Péter. A Deloitte vezető adópartnere úgy véli, a jövőben a szolidaritási adókedvezmény miatt fellendülő k+f tevékenységgel párhuzamosan kialakulhat az adóhatósági gyakorlat is. László Csabának, a KPMG adópartnerének tapasztalatai szerint a hivatal szereti, ha olyan kutatás-fejlesztés valósul meg, amely jogdíjat vagy többletbevételt eredményez, azaz jól megfogható. Viták azonban könnyen kialakulhatnak, mivel a számviteli törvény meglehetősen tág fogalmakat alkalmaz a kutatás-fejlesztésre. (Alapkutatásnak minősül például az olyan kísérleti és elméleti munka, amely új ismeretek szerzésére irányul, konkrét alkalmazási és felhasználási cél nélkül.) A dokumentáció elkészítése éppen ezért nem egyszerű feladat az adótanácsadók szerint. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan gyakorlatilag bármilyen közvetlen költség (például bér-, anyag-, rezsi-) elszámolható, a cégek adócsoportjának azonban általában gondot okoz a k+f dokumentációja, mivel az mérnöki szaktudást igényelne.
Tavaly több mint négyszáz vállalkozás csökkentette társasági adóalapját az alap- és alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez kapcsolódóan, közel 120 milliárd forint értékben. Valójában a cégeknek nem volt ennyi közvetlen költségük, mivel a tényleges összeg háromszorosát (legfeljebb 50 millió forintot) is elszámolhatják kedvezményként, ha a kutatás felsőoktatási intézményben vagy az MTA valamely intézetében zajlott. László Csaba információi szerint létezik olyan kormányzati javaslat is, amely a k+f költségek dupláját engedné elszámolni csökkentő tételként.
