Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
MKB Bank – Szabó Balázs igazgató
Tapasztalataim szerint a legtöbb problémát az NFT I. során a túlzott és nem gazdálkodási szemléletű fenntartási követelmények, az elméretezett fedezetadási kötelezettségek és a túl lassú, esetenként nem igazán professzionális adminisztráció jelentette. Ha hinni lehet a kormányzati tervezés során hozzánk érkező információknak, ezek mindegyikében jelentős javulás várható. Ha a munkavállalói létszám fenntartására vonatkozó szabályok enyhülnek, megszűnhetnek a pályázati összeg elszámolását és az utánkövetési időszakban való fenntartását veszélyeztető kockázatok. Nagyon fontos lenne a fedezetadás mértékének és a fenntartási időszak hosszának mérséklése. Ezekre mind ígéretet kaptunk. Komoly reményeink vannak az eddigi széttagolt intézményrendszer és az ebből következő diffúz eljárási szabályozási környezet egységesítésére is. Szintén komoly előrelépést jelentenek még a várható tőkeprogram-konstrukciók. Ezekkel a mikrovállalkozások is könnyebben juthatnak akár induló forráshoz, a visszafizetés kötelezettségével pedig az életképesebb projektek maradnak „talpon”, arról nem is beszélve, hogy az állami garanciára vagy kamattámogatásra elköltött pénz sokkal hatékonyabb, hiszen nagyobb saját tőkét mozgat meg a gazdaságban, és okos kihelyezés esetén egy része többször felhasználható marad.
Budapest Bank
A pályáztatás területén már a 2004–2006-os időszakban is az egyik fő probléma volt – és ez a NFT II. szakaszában még inkább az lesz – a biztosítékadási kötelezettség szigorúsága. Hasonló a helyzet a felajánlott fedezet hosszú idejű lekötésénél (ez akár 7-8 év is lehet). 2007-től ez még kedvezőtlenebbül alakulhat, hiszen a biztosítékolási szabályok miatt a kkv-szektorban a pályázatképes cégek egy része az elmúlt három évben szabad fedezeteit már kimerítette. Változatlan feltételek mellett a bankok kockázatérzékenységén múlhat majd a kkv-szektor pályázatképessége. Amennyiben azonban ezen a téren bekövetkezne valamilyen változás, és az informatikai rendszer megerősödne, az a kkv-szektorban jelentős beruházást indukálna. Jelenleg az ügyfelek egy része kiegészítő források és áthidaló hitelek nélkül nem képes likviditását megőrizni, hiszen az állami támogatás folyósítására gyakran a jóváhagyást követő 1-1,5 év múlva kerül csak sor.
Erste Bank – Trombitás Zoltán, az EU-iroda vezetője
A kormányzat tervei szerint 2007-től a pénzintézetek nagyobb szerepet kaphatnak a vállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó támogatások kezelésében. Ez azért lenne előnyös, mert a támogatás kezelése mellett a finanszírozás és a pályázati tanácsadás is egy helyen, gyorsan és hatékonyan elintézhető lenne.
K&H Bank
A pályázatok elbírálási ideje várhatóan csökken, mert a kiírások folyamatosan, minden évben elérhetők lesznek, így valószínűleg eltűnik majd az elbírálási rendszerre a nagy rohamok miatt nehezedő nyomás. A pályázók felkészültebbek, sok tapasztalatot szereztek, ezért átgondoltabban fognak a pályázáshoz. A rendszer bürokráciája és adminisztrációja csökkent ugyan a menet közbeni tapasztalatok beépülésével, de a támogatások logikájából fakadóan még most is sok olyan előírás van, ami a vállalkozásokat (főleg az először pályázókat) meglepi, felkészületlenül éri. A tapasztaltabb pályázók a rájuk váró adminisztrációs teher ismeretében fognak neki a pályázásnak. A kis összegű támogatások elbírálása gyorsulni, adminisztrációja pedig érezhetően csökkenni fog az elmúlt időszakhoz képest.
