Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hosszú huzavona után végre a parlament elé kerülhet az országos és az ágazati érdekegyeztetésről szóló törvény. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) működésére vonatkozó jogszabály már az előző ciklusban is terítéken volt, de a honatyák nem szavaztak róla, annak ellenére, hogy az érintett felek teljes egyetértésével került a parlament elé. A fórum tegnap ismét elfogadta a néhány ponton módosított törvényjavaslatot, amelyről szerdán szavaz a kormány.
A bérgarancia-törvény módosításának kérdésében teljesen eltérő a felek álláspontja. A kormányzat és a szakszervezetek azt szeretnék, ha a munkavállalók nemcsak felszámolási, hanem csődeljárás esetén is fordulhatnának a bérgarancia-alaphoz, amelyből az elmaradt bérköveteléseket finanszírozzák. Ezzel a munkaadók nem értenek egyet, mivel véleményük szerint túlságosan megterhelné a munkaerő-piaci alapot. A szakszervezetek végső célja az lenne, hogy a munkavállalók a tényleges elmaradt járandóságukat megkaphassák, de egyelőre azzal is megelégednének, ha az egy főre jutó bérgarancia felső határát a jelenlegi 600 ezer forintról 750 ezerre emelnék, ám a munkaadók ennek nem látják értelmét. A kormányzati előterjesztés szerint a jelzálog tulajdonosának járó összeg felét egyéb követelések teljesítésére, így az elmaradt munkabérek kifizetésére is fel lehetne használni, ezt az arányt a szakszervezetek 100 százalékra emelnék, míg a munkaadók lenulláznák.
Nem volt egyetértés a felek között a korkedvezményes nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályozás ügyében sem, ami lassan tíz éve témája az egyeztetéseknek. A munkáltatói oldal nem tartja elfogadhatónak, hogy a jelenleg a költségvetésből finanszírozott korkedvezményes nyugdíjazás évi 17 milliárd forintos összegét 2011-től teljes mértékben azokra a foglalkoztatókra terheljék, akik ilyen munkakörben alkalmaznak munkavállalókat és nem szüntetik meg az egészséget károsító eljárásokat, illetve a veszélyes munkakörülményeket. G. Tóth Károly, a munkaadói oldal szóvivője szerint ez versenyhátrányt okozna olyan cégeknek is, amelyek alkalmazottaira közérdekből van szükség, például a közlekedésben vagy a bányászatban. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára viszont úgy véli, a versenyhátrány azoknál a vállalkozásoknál jelentkezik, amelyek már beruházást eszközöltek a veszélyes munkakörülmények megszüntetésére. A tervek szerint a költségvetés 2008-tól évente 25 százalékkal mérsékelné a korkedvezményes nyugdíjra szánt állami juttatások összegét, a munkaadók viszont azt szeretnék, ha a költségvetés hosszabb távon legalább 25 százalékkal beszállna a finanszírozásba, hogy az érintettek megfelelően felkészülhessenek.
