Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szürke- vagy feketegazdaság mértékét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gazdasági szektoronként vizsgálja. Amennyiben egy területen a közepesnél nagyobb vállalatok szép nyereséggel (hozzáadott értékkel) működnek, feltételezni lehet, hogy a kisebb, ám jóval alacsonyabb profitot, esetleg veszteséget kimutató vállalkozások értékteremtése se lehet alacsonyabb, csak ezt adózási okokból eltagadják. Így a GDP-adatok meghatározása során a különböző szektorokban a kisvállalati hozzájárulást az ottani beszerzésekből kiindulva, a nagyobb cégek eredményei alapján becslik. A számítások szerint a szürke- és feketegazdaság aránya 10–30 százalék lehet. Mára már az illegális ügyletek is megjelennek a statisztikákban. Eszerint 2005-ben Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP) 22 027 milliárd forint volt, szemben a korábbi módszerrel számított 21 802 milliárd forinttal. A „bűnös” pénzek mintegy 1 százalékkal növelik a GDP értékét. Az illegális ügyletek értéke a KSH adatsora szerint így évente mintegy 200-300 milliárd forintot tesz ki.
Arról, hogy mindez mekkora bevételkiesést jelent az államnak, nagyon nehéz becslést adni. A CEMI – amely átfogó gazdasági tanulmányt is készített – szakértői szerint a biztosítotti jogviszony hiánya, valamint az eltitkolt, illetve csak részben jelentkező jövedelmek miatt a járulékoknál jelentkező mínusz mintegy 350 milliárd forint lehet. Ennek legalább egy részét szeretné az állam például a felemelt járulékalappal beszedni. A baj csak az, hogy a gazdaság szereplőinek több „menekülési útja” is lehet, így könnyen bekövetkezhet az a helyzet, hogy az államhoz még az eddigi pénz sem folyik be, miközben a foglalkoztatási adatok is romlanak.
