Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ÁSZ egy korábbi jelentésében már bírálta az önkormányzatok víziközmű-beruházásainál elterjedt Ökotámot és a hasonló rendszereket. A kormány ugyan tett a további visszaélések ellen, ám az államot ért károk enyhítésével kapcsolatban nem lépett, pedig a jogszabályváltozásokat megelőzően megállapított közműfejlesztési hozzájárulások finanszírozási módja a számvevők szerint még öt-hat évig hatással lesz a közműfejlesztési támogatások, ezzel párhuzamosan a lakás-előtakarékosság állami támogatásának és a víziközmű-hitelek állami kamattámogatásának alakulására is.
A számvevők szerint az elmúlt két évben jogtalanul, illetve a jogosultsági idő előtt igénybe vett több mint 3,5 milliárd forintnyi támogatáshoz 27,6 milliárd forintnyi lakossági forrás társult volna, a magánszemélyek viszont ennek alig több mint tizedével járultak hozzá a beruházásokhoz. A támogatások csaknem 90 százalékát más szervezetek befizetéseire igényelték az önkormányzatok, magánszemélyek nevében. Többségük állami támogatással járó lakás-takarékpénztári szerződést kötött a közműfejlesztési hozzájárulások megfizetésére, és 60 százalékuk jogtalanul, már a megtakarítási idő alatt is közműtámogatást igényelt.
A számvevők az ellenőrzött 298 önkormányzat kétharmadánál összesen 3,69 milliárd forint jogtalanul, illetve a jogosultsági idő előtt felvett támogatást tártak fel, amelyből 3,1 milliárd forint visszafizettetését javasolják. Az ÁSZ 9 jegyző és 6 polgármester felelősségre vonását is kezdeményezte. Utóbbiak a közműberuházásokhoz hiányzó önkormányzati források miatt írtak alá állami kamattámogatott hitel hosszabbításáról szóló szerződést. Mivel a hitelt nem tudták törleszteni, a támogatás igénybevételéhez valótlan adatokat közöltek a lakás-előtakarékossági megtakarítások felhasználásáról, és hamis teljesítésigazolást írtak alá jogalap nélkül kibocsátott számlákra.
A jelentés szerint az Ökotám és az ahhoz hasonló rendszerű finanszírozási módszerek kedvezőtlen hatást gyakoroltak a költségvetési deficit alakulására, mivel a közműberuházások az állam önerős beruházása esetén 15-25 százalékkal kevesebbe kerültek volna. A közműberuházás műszaki megvalósításához hiányzó források biztosítása érdekében ugyanis a beruházási összköltséget a hiányzó források több mint kétszeresével növelték meg, és a magánszemélyek által igényelt állami támogatással fedezték a forráshiányt.
