Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– A visszajelzések alapján hogyan reagálnak majd a cégek a kiigazító csomag adókkal és járulékokkal kapcsolatos intézkedéseire?
– A csomagnak jelentős hatása lesz a gazdasági szereplőkre, leginkább a kkv-szektorra. Bizonyos iparágak esetében az élőmunkaterhek növekedése reménytelen helyzetet teremt, kistérségi szinten pedig leszakadást okozhat.
– Elbocsátások várhatók, esetleg bezárják a boltot?
– Már látszik az egyik irány: a cégek kényszerpályára kerülnek, elbocsátják és a továbbiakban feketén foglalkoztatják az alkalmazottakat. A hatóságok emiatt erőteljesebben lépnek majd fel. Nem egy helyről hallottam, hogy megfenyegették a vállalkozásokat: ha bejelentik, hogy a duplájára emelt járulékot nem tudják kifizetni, az adóvizsgálat során kellemetlen helyzetbe kerülnek. Bizonyos iparágak esetében, elsősorban a könnyűiparban lesznek olyan cégek, amelyek bezárják a boltot.
– A költségvetés kiadási oldalának megnyirbálása menynyire szűkítheti be a cégek lehetőségeit a közbeszerzéseknél?
– Erősen, hiszen a magas újraelosztási arány miatt meghatározóak az állami megrendelések. Alapvetően utóbbiak elmaradásából következik a GDP növekedési ütemének csökkenése, amellyel a kormány számol. Ez elsődlegesen azokat a cégeket érinti, amelyek eddig megkapták a megrendeléseket, áttételesen pedig a beszállítóikat.
A hiányt vissza lehetne vágni olyan finanszírozhatatlan tételek kiiktatásával vagy újragondolásával is, mint a 13. havi nyugdíj, az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés, a minimálbér adómentessége vagy az áfacsökkentés. Véget lehetne vetni a jegybank és a kormányzat hidegháborújának is, amelynek évente több száz milliárdos költsége van.
– Mennyi pénz juthat a cégeknek véleménye szerint a második nemzeti fejlesztési tervből?
– Populista felfogás szerint az összes megrendelés megjelenik majd valamilyen módon a gazdaságban, a számok viszont azt mutatják, hogy a vállalkozások 12–15 százalékkal részesednek az uniós forrásokból. A gazdaság élénkítéséhez a gazdaság irányába kellene terelni a forrásokat. Egy templomtornyot felújíthatunk uniós forrásból, annak is van gazdasági hatása: aki vakolja, pénzt kap érte. De erősíthetjük a helyi vállalkozók versenyképességét is, és két év múlva abból az adóból újíthatjuk fel a tornyot, amit befizettek.
– A forráselosztásba bevonják majd a kamarákat?
– Nem ártana, mert a döntések meghozatalakor szükség lenne több szakmaiságra, és figyelembe kellene venni a gazdaság érdekeit is. Ma szinte mindenütt politikai döntések születnek, amelyek nem az ország közép- vagy hosszú távú érdekeiről szólnak, hanem a szavazatmaximalizálásról. Erősebb kamarai rendszerre és valós érdekegyeztetési mechanizmusra lenne szükség. Utóbbiban jobbára olyan szereplők vesznek részt, akik a taxisblokád idején ülték körül az asztalt. Azóta sem mértük, ezért nem tudjuk, kinek mekkora súlya, érdekérvényesítő képessége van az állítólagos tagsága felé.
