Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén is elsőként a kormányzati oldal tesz ajánlatot az átlagos bruttó keresetnövekedés mértékére az Országos Érdekegyeztető Tanácson (OÉT). A szociális és a pénzügyi tárca a konvergenciaprogramban foglaltak figyelembevételével határozta meg a jövőre javasolt bérnövekedés mértékét, amit a tárgyalások kezdetekor közöl majd – mondta lapunknak Tóth Gábor. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője hozzátette: a versenyszférában nem a kormány dönt a keresetek növekedéséről, az végső soron a munkáltatók bérdöntéseitől, illetőleg a munkavállalókkal kötött megállapodásaiktól függ, de figyelembe vehetik az OÉT ajánlását.
A konvergenciaprogram jövőre 6,2 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést és 4 százalékos reálbércsökkenést irányzott elő. Lapunk számításai szerint – figyelembe véve a növekvő adóterhelést – 3–3,5 százalékos bruttó keresetnövelést ajánlhat a kormány az OÉT várhatóan pénteken kezdődő tárgyalássorozatán. A tavaly novemberben megkötött, jogszabályban rögzített bérmegállapodás, vagyis a minimálbér, illetve a szakképzetteknek járó garantált bérminimum megváltoztatására a kormányzati oldal nem tesz javaslatot, de a szociális partnerek kezdeményezésére természetesen kész a tárgyalásra – hangsúlyozta Tóth. Az őszi bértárgyalásokon a Munka törvénykönyve nem kerül majd szóba, mivel a jelentősebb változtatásokkal járó új szabályozási koncepcióról az év végén dönt a kormány.
A konvergenciaprogramban a jövedelempolitikáról szóló fejezet úgy kezdődik: „a kis, nyitott magyar gazdaságban a külső versenyképesség fenntartásához a termelékenység változásával összhangban lévő bérnövekedésre van szükség”. Mivel pedig 2001–2003 között ennél jóval nagyobb volt az ütem, az egyensúlyi növekedést alátámasztó szint kialakulásához most vissza kell fogni. Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2006-ra bruttó 4–5 százalékos bérajánlást fogalmazott meg, ehelyett a versenyszféra várhatóan 7–8 százalékot produkál (ez 3–4 százalékos reálbér-dinamikát jelent), a költségvetési szférában 5–6 százalékra számítanak. Az eddig elfogadott kiigazító intézkedések 2006-ban érdemben még nem lassítják sem a bérdinamikát, sem a fogyasztást. Jövőre azonban egyszerre hatnak a magasabb adó- és járulékkulcsok, a gyorsuló infláció, valamint a költségvetési megtakarítások; a program alapján az egy főre jutó reáljövedelem 1,7 százalékkal csökken majd.
