Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően módosították tegnap a felsőoktatási törvényt, azaz kiszedték belőle az alaptörvénnyel ellentétesnek minősített passzust. Utóbbi vétójogot biztosított volna a gazdasági tanácsok (gt) számára a rektor pénzügyi-gazdasági témákban tett előterjesztéseire, ami sértette volna a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Kiss László alkotmánybíró nem értett egyet az AB többségi határozatával, mert az véleménye szerint „megszabadította” az intézményeket a gt-től, és gyakorlatilag az autonómia biztosítására hivatkozva olyan függetlenséget teremtett a fenntartó-finanszírozó államtól, amelyhez fogható nem található a magyar igazgatási és intézményi rendszerben.
Jelenleg nincs megfelelően értelmezve a felsőoktatási intézmények autonómiájának kérdése – vélekedik Roóz József. A Budapesti Gazdasági Főiskola rektora szerint az autonómia a kutatásra és az oktatásra vonatkozik, nem pedig az elszámoltathatóságra, ezért az egyetemeken és főiskolákon intézményes lehetőséget kellene biztosítani a gazdasági döntések racionálisabb meghozatalára, amint az a fejlett világban szokásos. Így nem fordulhatna elő például, hogy egy szakot csak azért nem szüntetnek meg, mert a szenátusban a tanárok szavaznak a kérdésről, akik ott oktatnak – tette hozzá Roóz. A rektor szerint az alkotmányossági okokból végrehajtott törvénymódosítás ellenére továbbra is lesz értelme a neves szakértőkből álló gazdasági tanácsok működésének. A BGF-en minőségi változást hozott a gt, mivel olyan problémákra is felhívta a figyelmet, mint a költségvetési egyensúly érdekében meghozandó intézkedések, valamint egy az integrált intézményhez igazodó belső finanszírozási rendszer kidolgozásának szükségessége. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint viszont előfordulhat, hogy a módosítás hatására a gazdaság befolyása továbbra sem érvényesülhet a felsőoktatásban, azaz folytatódik az „utcára képzés” és a pazarló rendszerek fenntartása.
