Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az európai és a svájci kamatszint tavaly december óta tartó emelkedése a magyar adósokra igen eltérően hatott. Míg ugyanis az euróalapon folyósított lakáshiteleknél az első ECB-emelés után idén januárra a kamat kicsit még csökkent is (3,85 százalékra), a fogyasztási hitelek a 6,21 százalékos éves kamatszintről augusztusra egészen 11 százalékig drágultak. Ahogy egyébként a kereslet a svájci frank irányába tolódott el, a pénzintézetek „elengedték” az eurókamatokat, az év eleje után már a lakáshiteleknél is. A versenyterep mára egyértelműen a svájcifrank-alapú hitelekre tevődött át. Ezt jól mutatja az is, hogy az ingatlankölcsönöknél alkalmazott kamat a kamatemelési ciklus beindulása előtti szintről 2006 augusztusára mindössze 20 bázisponttal (3,7 százalékra) nőtt.
Az adósok terheit persze nemcsak a kamatok emelkedése, hanem az árfolyamváltozások is emelhetik. Az augusztusi hitelállományt (mintegy kétmilliárdos euró- és 6,8 milliárdos svájcifrank-alapú kölcsön) alapul véve az elmúlt egy hét politikai bizonytalansága miatti forintgyengülés 11,2 milliárd forintot vehetett ki a magyar lakossági devizaadósok zsebéből. A második negyedévben a devizaadósság kizárólag a forint gyengülése miatt emelkedett 174 milliárd forinttal, ami az egyéb (tőkepiaci) átértékelési veszteségekkel együtt oda vezetett, hogy a lakosság nettó pénzügyi vagyona mintegy 300 milliárd forinttal csökkent.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a 290 forint feletti euró okozna érzékelhető problémákat a devizában eladósodottak számára, de tömeges bedőlésekre a banknál még ekkor sem feltétlenül számítanak. Az év elejétől a nyári leggyengébb árfolyamszintig bekövetkezett körülbelül tízszázaléknyi forintgyengülés sem vezetett ilyen jellegű problémákhoz – mondták el lapunk érdeklődésére a K&H Banknál. Az átlagos deviza-lakáshitellel rendelkező ügyfél havi törlesztőrészlete 44 ezer forint – hívták fel a figyelmet a CIB Banknál –, a forint további 10 százalékos gyengülése tehát csak 4-5 ezer forinttal növelné az ügyfél törlesztési terheit. Az MKB Bank vezető elemzője, Kondrád Zsolt is úgy véli, hogy egy ilyen arányú gyengülés – még a kormányzat által meghirdetett program jövedelemcsökkentő hatását is figyelembe véve – sem eredményezne nagyarányú bedőlést. Az igazán nagy kockázatot véleménye szerint az jelentené, ha a szükséges egyensúlyi kiigazítás nem valósulna meg, ezért a külföldi tőke menekülni kezdene az országból, és a jelenlegi árfolyamrendszer is borulna (azaz átlépnénk a sáv gyenge szélét).
A K&H Banknál viszont úgy látják, hogy a megszorító intézkedések miatt csökkenő jövedelmek, növekvő kiadások (rezsiköltségek, élelmiszerárak) és az árfolyamgyengülés együttesen már komolyabb nehézségeket okozhatnak az adósok egy részének. A banki szakértők mindezzel együtt általában nem túl pesszimisták. A legtöbb pénzintézetnél 275 forint körüli euróárfolyamot várnak az idén, és a svájci frank forinthoz viszonyított kurzusa is a jelenlegi szinten maradhat. Az Erste Bank jelzálog-hitelezési szakértőinek becslése szerint 2008-ban lehetnek a legmagasabbak a tavaly (viszonylag alacsony svájcifrank-árfolyam mellett) felvett hitelek törlesztőrészletei, ezt követően viszont már csökkenést várnak.
