Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szeptember 1-jén életbe lépett kamatadó hatására a háztartások alaposan átrendezték befektetéseiket – állapítja meg az MNB legfrissebb jelentése, megjegyezve, hogy jelentős összegek áramlottak befektetési jegyekbe is (ezeket a most kiadott statisztika nem tartalmazza). A látra szóló és folyószámlabetétek, illetve az éven belüli betétek állománya augusztusban az előző hónaphoz képest 533,0 milliárd forinttal csökkent, az éven túli lejáratra lekötött betétek állománya viszont 289,5 milliárd forinttal nőtt. A teljes állomány majdnem negyede azonban így is látra szólóan „pihen”.
Nagy a változás a betétlekötés szerkezetében is: a két éven túlra lekötött betétek aránya majdnem nyolc százalékra ugrott az előző hónapokban mért 5,8 százalékról (bár például 2001-ben még a 11 százalékot is meghaladta az arány). Az egy évnél hosszabb, de két évnél rövidebb futamidejű betéteknél viszont az utóbbi öt évben egyszer sem fordult elő, hogy súlyuk akár csak egyetlen alkalommal is megközelítette volna a most augusztusban elért hat százalékot (jellemzően 1,5 százaléknyi pénzt vonzott). A jelenség nemcsak a forint-, hanem a devizabetéteknél is jól látható. Így a devizabetétek mostanra elérték 2001-es szintjüket (ahonnan a forinteszközökön elérhető jelentős kamatelőny miatt zuhantak le).
A jegybank egy másik statisztikája alapján megállapítható, hogy az átrendeződést nem kizárólag a betétesek józan belátása indukálta, ehhez alaposan hozzájárultak a bankok is. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába ugyanis 86 bázisponttal, az 1-2 évre lekötötteké 47 bázisponttal, a két éven túliaké viszont 341 bázisponttal emelkedett a kamatadó szeptemberi bevezetését megelőző betétakciók következtében. A lekötött betétek új szerződéseinek értéke (az előzőekben az állományi adatokat ismertettük) augusztusban 1461,8 milliárd forintot tett ki, ez 768,7 milliárd forinttal magasabb az előző havinál.
