Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amellett, hogy a bankok az uniós források közvetítését illetően is látnak problémákat, a fejlesztéseket a megszorítások is „megnyirbálhatják”. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzintézetek hitelezési hajlandóságáról az idén készített felmérésében rákérdezett a kormányzati intézkedések várható hatására is. Több pénzintézetnél (NAPI Gazdaság, 2006. szeptember 7., 4. oldal) gondolták úgy, hogy elsősorban a nagyvállalati szegmensre jellemző beruházások és az ehhez kapcsolódó hitelkereslet esik vissza jelentősebb mértékben, míg a jövedelemelvonás, valamint a beruházás-visszaesés beszállítói kapcsolatokon való tovagyűrűzése a kisebb vállalatok egyébként is kiélezett likviditási helyzetére tekintettel további hiteligényt generálhat. Kérdés persze, hogy ha valóban jelentősen súlyosbodik a helyzet, ezeket a kölcsönöket mennyire lesznek képesek visszafizetni majd a cégek. Egyelőre ugyanis úgy tűnik, a bankok még csak nem is szűkítik majd a „hitelcsapot”. Érthető módon, hiszen a nagyvállalatok hitelállománya (mint az a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai alapján kiszámítható) a 2004. évi mintegy 25 százalékkal szemben az idei első félévben már „csak” a banki teljes hitelportfólió alig több mint 18 százalékát tette ki. A kis- és középvállalati kölcsönök aránya a teljes vállalati állományon belül 2006 első félévére már meghaladta az 58 százalékot. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a bankok, ha az kockázatosabb is, igyekeznek a kisebb cégeknek hitelezni. A kockázatok növekedése egyébként eddig még nem látszott. A bankok problémás mérlegtételeinek 44,7 százalékát tették ugyanis ki az idei első negyedévben a vállalkozói hitelek, ez az arány pedig az első félévre 44 százalék alá csökkent.
Augusztusban a bankok vállalati hitelállománya mintegy 154 milliárd forinttal nőtt. A gyarapodásnak mindössze ötödét tette ki az éven belüli kölcsön. A legnagyobb mértékben az öt éven belüli lejáratú kihelyezések állománya emelkedett, de szépen gyarapodott az öt éven túli futamidőre nyújtott, már egyértelműen beruházási, illetve fejlesztési célúnak minősíthető hitel is. Utóbbiak teljes vállalati kölcsönállományon belüli aránya tendenciájában egyértelműen nő. Még meredekebb emelkedés tapasztalható azonban akkor, ha a legfeljebb ötéves lejáratra nyújtott kölcsönöket is ebbe a kategóriába soroljuk (forgóeszközt a bankok csak éven belüli lejáratra finanszíroznak). Ezeknek a teljes hitelállományon belüli részaránya a 2003 elején tapasztalt 54 százalék helyett az idén egyes hónapokban már meghaladta a 64 százalékot is. (Ennél a hiteltípusnál nem meglepő az akár jelentős mértékű havi ingadozás, hiszen esetenként jelentős összegek mozognak.) Néhány piaci szereplő szerint éppen ez kerülhet azonban a közeljövőben veszélybe.
