Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
NAPI Gazdaság
Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) a felsőoktatási törvény módosításáról szóló törvény azon bekezdése miatt, amely vétójogot biztosított volna a gazdasági tanácsok (GT) számára a rektor pénzügyi-gazdasági témákban tett előterjesztéseire. A taláros testület tegnapi döntése szerint a GT egyetértési joga sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját, ezért a törvény megtámadott bekezdése alkotmányellenes. Kiss László alkotmánybíró nem ért egyet a többségi határozattal, ami véleménye szerint „megszabadította” a felsőoktatási intézményeket a gazdasági tanácsoktól, és gyakorlatilag az autonómia biztosítására hivatkozva olyan függetlenséget teremtett a fenntartó-finanszírozó államtól, amelyhez fogható nem található a magyar igazgatási és intézményi rendszerben. Kiss úgy véli: az ominózus bekezdésben felsorolt hatásköröket külön-külön kellett volna minősíteni, mert akadnak köztük olyanok is, amelyek nem hozhatók közvetlen kapcsolatba az autonóm működéssel, azaz a tudomány szabad művelésével. Nem eredményezne alkotmányellenes helyzetet például, ha a GT egyetértésére lenne szükség az intézmény számviteli rendjének megállapításához, a hitelfelvételhez, az ingatlanvagyon hasznosításához vagy a költségvetés és a beszámoló elfogadásához – véli Kiss.
Az Ab-nak formálisan igaza van, ám előfordulhat, hogy a döntés hatására a gazdaság befolyása továbbra sem érvényesülhet a felsőoktatásban, azaz folytatódik az „utcára képzés” és a pazarló rendszerek fenntartása – vélekedik Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A Nyugat-Magyarországi Egyetem gazdasági tanácsának tagja szerint a jogszabályokhoz való merev ragaszkodás miatt nem lehet megváltoztatni a rosszul működő struktúrákat.
Az Oktatási Minisztérium mindenesetre elfogadja az Ab döntését, és új javaslatot nyújt majd be. Kiss úgy véli, amennyiben a GT nem kap megfelelő hatásköröket a gazdasági-pénzügyi tárgyú ügyek megoldásához, jelenléte formálissá válhat. Ábrahám László, a Debreceni Egyetem GT-tagja szerint ez az adott intézménytől is függ. A National Instruments Hungary ügyvezető igazgatója hozzátette: Debrecenben a jogok megnyirbálása esetén is együttműködés várható, a józan ész meggyőző ereje ugyanis sokat segít. Már konkrét ügyekben is sikerült megállapodásra jutni: a GT tanácsára felmérést végeznek majd az intézményből kikerülő hallgatók elhelyezkedéséről, és várhatóan az egyetem gyógyító kapacitásait is felajánlják majd a bajban lévő kórházaknak.
keret
A felsőoktatási törvényt az Országgyűlés július 24-ei ülésén módosította, majd Sólyom László köztársasági elnök nem hirdette ki az új jogszabályt, hanem augusztus 2-án az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő indítványát a testület soron kívüli eljárásban bírálta el. A mostani döntés nyomán tehát az alkotmánysértő passzust meg kell változtatni, és újra kell szavaznia az Országgyűlésnek. A késés miatt pedig egyelőre nem léphetnek hatályba a fejlesztési részhozzájárulás (fer) bevezetéséről szóló új rendelkezések sem. Márpedig sietni kell: ahhoz ugyanis, hogy a fer 2007 őszétől elindulhasson, az új törvénymódosítást november végéig el kell fogadni és kihirdetni ahhoz, hogy a fer szabályai már szerepelhessenek a december folyamán megjelenő felvételi tájékoztatóban. Eközben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) továbbra is a fer ellen van, bár a szeptember 21-ére tervezett Kossuth téri tüntetést lefújták. A HÖOK feltétele az, hogy október 5-éig a tárca készítse el azt a módosító javaslatot, amely „tandíjmentessé” teszi a felsőoktatási törvényt, különben októberben demonstrálnak.
