Az új évadban nem kell az eddiginél mélyebben a zsebébe nyúlnia a színházba járó közönségnek, a NAPI Gazdaság által megkérdezett színházak döntő többsége ugyanis nem – illetve legfeljebb az öt százalékpontos áfaemeléssel megegyező mértékben – emelt árat. A fővárosi színházak közönsége újabb drágulást már nem bírna el, a belépők ára így változatlan maradt a Nemzeti Színházban is – tudtuk meg Farkas Ágnes gazdasági igazgatótól.
A magasabb áfa drágít
Az áfatartalom emelkedése ellenére sem növeljük árainkat, és szűkösen bár, de valószínűleg elég lesz az idei költségvetésünk – mondta lapunknak Csóti József, a Radnóti Színház gazdasági igazgatója. Hosszabb távon sem tartom elképzelhetőnek, hogy brutális áremelkedés legyen a színházakban – bár egy augusztusi önkormányzati körlevél szerint a megszorító intézkedések költségeit nekünk kell majd kigazdálkodni –, mert ez széles rétegeket szorítana ki a nézőterekről, ugyanakkor a tavalyi 107 százalékos látogatottság után az idén is bizakodhatunk – tette hozzá Csóti.
A Bárka Színház idei bevételei valószínűleg felülmúlják majd az eddigi évekét, amihez a március óta az igazgatói székben ülő Alföldi Róbert magas PR-értéke is nagyban hozzájárul. A jegyáremelés kimerül az áfa miatti növekedésben, a költségvetés kitart az év végéig – tudtuk meg Hegedűs Judittól, a színház gazdasági vezetőjétől. A közhasznú társaságként működő Játékszín sem emel árat, annak ellenére, hogy 25 millió forinttal csökkent az utolsó negyedévi költségvetési támogatás, ami – Balázsovits Lajos igazgató szerint – az intézmény teljes ellehetetlenülését jelentheti.
Nem különbözik lényegesen a fővárositól a vidéki színházak helyzete sem. A várakozásokkal ellentétben nagyon sok bérletet váltottak: a tavalyi év hasonló időszakához képest javult az előzetes értékesítés aránya, még új sorozatot is kell indítani, a régi bérletesek pedig már csaknem kivétel nélkül hosszabbítottak a 2006–2007-es évadra – mondta Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatási igazgatója. Drágulás helyett a tavalyi 2000 forintos legdrágább jegyár jelképes mértékben, 50 forinttal még csökkent is. A kaposvári Csiky Gergely Színházban 15 százalékkal nőttek a jegy- és bérletárak, de így is sikerült már 2400 bérletet értékesíteni, jóval többet, mint tavaly ilyenkor – tudtuk meg Sárdi Ágota gazdasági igazgatótól.
Fejlesztések nélkül múlt el a nyári szünet
Az új évad előadásait szinte változatlan körülmények között tekinthetik meg a nézők, komolyabb fejlesztések, beruházások ugyanis még mutatóban sem zajlottak a forráshiánnyal küzdő színházi életben. A Nemzeti Színház esetében az újdonságok közé a külföldi látogatók számára kiépített szinkrontolmács-berendezés tartozik, a Radnóti pedig a nyári hónapokban teljes világítási rendszerét újította meg. A Bárka is lemondott a nagyobb beruházásokról, mivel ezek – Hegedűs Judit szerint – legjobb esetben is legalább egy bemutató feláldozását jelentenék.
Pécsett a nyári szünet alatt megjavították a korábban elromlott klímát, és a kamaraszínház nézőterén kicserélték a székeket, ezzel a két – 9, illetve 3 millió forintos – akcióval ki is merült a beruházásra szánt keret. A pécsieknek meg kellett húzniuk magukat a 2006-os költségvetési évben, de egyelőre úgy tűnik, december végéig elég lesz az a 903 milliós büdzsé, amelynek mintegy 20 százaléka a színház saját bevétele. Miután 2010-ben Európa kulturális fővárosa leszünk, bízom benne, hogy 2007-ben megindul a nagyobb mértékű költségvetési pénzáramlás – mondta Simon István. Kaposvár színháza a hangtechnikáját fejlesztette önerőből – a saját bevételek aránya itt 18 százalék –, miközben továbbra is a régóta ígért teljes rekonstrukciót várják – első lépésként ki is írták a tervezésről szóló közbeszerzési pályázatot.
Ekhó és szakmai nyugdíj
Az eddigi méltatlan bt.-zés után színészeink, munkatársaink sorsát közalkalmazotti jogviszony létesítésével rendeztük – mondta a NAPI Gazdaságnak Csóti. Hasonló megoldást alkalmaznak Pécsett is, a legjellemzőbb azonban továbbra is a színészek folyamatos áttérése az ekhó szerinti adózásra (többek között a Nemzeti Színházban vagy Kaposváron). Azok számára, akik legalább 25 évet eltöltöttek színészként, felmerül egy másik lehetőség is – a katonasághoz hasonlóan –, kérhetik szakmai nyugdíjazásukat; ezzel gyakorlatilag az öregségi nyugdíjjal egyenértékű juttatásokra válnak jogosulttá.
