Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országgyűlés hivatalosan a jövő héten kezdi meg őszi törvényalkotási munkáját, de az október 1-jei önkormányzati választásokig csak egy rendes ülésnapja lesz, a szeptember 19-ei politikai vitanap. Így október 9-én kezdődik a közbeszerzési törvény a vállalkozói körbetartozások mérséklése céljából tervezett módosításának általános vitája – tudta meg lapunk a parlament sajtóirodájától. A részletes vitát követően az esetleges újabb módosító javaslatok számától függően legkorábban október végén fogadhatja el az Országgyűlés az új jogszabályt, hatálybalépése november végére várható. Ez az előzetesen tervezetthez képest mintegy egy hónapos csúszást jelent.
A módosítás előrelépést hozhatna a körbetartozások csökkentésében; ma a közpénzekből megvalósított beruházások és beszerzések fővállalkozói jelentős – egyes nagyvállalkozók akár 180 napos – késéssel fizetik ki az alvállalkozókat, azok pedig az általuk bevont további vállalkozókat, a teljesítési segédeket. Így az alvállalkozók – amelyek nagyrészt mikro-, kis- és középvállalkozások – jogainak garantálása érdekében a fővállalkozó számára is fizetési határidőt határoznak meg (legfeljebb nyolc nap, az alvállalkozónak pedig további nyolc napon belül kell kifizetnie a teljesítési segédet). Nem fizetés esetén az alvállalkozóra és a teljesítési segédre is kiterjesztik az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) lehetőségét a fő- vagy alvállalkozó számlájára. Bizonyos teljesítési értékhatár fölött azonban kötelező lenne a fővállalkozónak akkreditívet nyitnia (visszavonhatatlan okmányos meghitelezést biztosítania), hogy a fizetési határidő lejártakor mindenképpen ki tudja fizetni az alvállalkozót. (Akkor is kötelező ilyet nyitni, ha a fővállalkozónak nincs magyarországi számlája, akkreditív biztosításával ugyanakkor az inkasszó nem alkalmazható.) Az akkreditív nyitásának értékhatáráról még nem született döntés; ezt nem a közbeszerzési értékhatárokhoz kötnék, hanem a szerződés összegéhez. Ezt egy igazságügy-miniszteri rendeletben szabályozzák majd, amely a tárca szerint november végéig elkészül és hatályba is lép.
Az értékhatár meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a mikro- és kisvállalkozások számára néhány millió forint ki nem fizetése is likviditási problémát okozhat, ugyanakkor a fő- és alvállalkozó oldaláról azt is, hogy az akkreditívnyitásnak költsége van (akkor is, ha határidőn belül fizetnek). A Fidesz–MPP problémának tartja az akkreditívnyitást – nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Tállai András, a parlament költségvetési bizottságának fideszes tagja –, illetve azt, hogy e célból az adott összeget el kell különíteni vagy ingatlanfedezetet kell rá biztosítani; ez főleg az építőipari alvállalkozókat érintheti hátrányosan – tette hozzá Tállai. A párt szerint a törvénymódosítás csak a körbetartozás kis területét érinti, hiszen az alvállalkozó az inkasszót és az akkreditívet csak akkor érvényesítheti, ha a fővállalkozó valamely államháztartási szervvel (klasszikus ajánlatkérővel) szerződött, akkor viszont nem, ha közszolgáltatóval vagy magyar és/vagy uniós támogatásban részesített szervezetekkel.
Az alvállalkozó vagy a teljesítési segéd számára az inkasszó és az akkreditív érvényesítése sem tűnik egyszerűnek: ehhez a bankhoz – többek között – be kell nyújtania egy fő- vagy alvállalkozó által kiállított teljesítési nyilatkozatot, amely igazolja a szerződésszerű teljesítést, annak időpontját és ellenértékét is. Ilyen esetekben a fő- vagy alvállalkozó szinte bizonyosan beleköt majd a teljesítésbe, hiányosságokat talál és a fizetés elodázása érdekében nem állít ki ilyen igazolást – véli Tállai András.
Az MSZP-frakció a módosítással kapcsolatos észrevételeit csak októberben fejti ki.
