Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A társaságok számottevő része kizárólag adómentes természetbeni juttatásokat nyújt a dolgozók részére, és ilyen elemeket tesz a cafeteria-rendszerébe is, így az úgynevezett béren kívüli juttatások adójának 10 százalékpontos emelése nem érinti érzékenyen őket – mondta lapunknak Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers szakértője annak kapcsán, hogy szeptembertől 54 százalékra emelkedett az adóköteles természetbeni juttatások adóterhe.
A munkáltatók által az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárba befizetett összegek drasztikusan csökkenhetnek a megváltozott szabályok miatt – vélekedik Horváth István, a Mercer Human Resource Consulting tanácsadója. Az önkéntes egészségpénztári megtakarítások esetében a minimálbér ötödéig, nyugdíjpénztári befizetések esetén pedig a feléig kapnak kedvezményt a korábbi 130 százalék helyett, a vállalkozások pedig általában az adómentes mértékig adnak juttatást – tette hozzá.
A pénztári befizetéseket egyébként nem kell beleszámolni abba a januártól elsejétől alkalmazandó, 400 ezer forintos keretbe, amelyet túllépve már adófizetési kötelezettség keletkezik. A cégeknek a limit esetleges átlépését havonta ellenőrizni kellene. Horváthné szerint ez nem okozna problémát, ha a cégek minden juttatási elemet szerepeltetnének a cafeteria-rendszerekben, amelyek nem engedik átlépni a határt, ám bizonyos juttatásokat – például az oktatást – nem szívesen vesznek egy kalap alá a többivel. A szakértő szerint a juttatások összesítésére még nem minden cég fordít elegendő figyelmet, majd várhatóan az év végén kerítenek erre sort. Ha a cégnek esetleg nem érné meg az összesítéshez szükséges adminisztrációs rendszer kifejlesztése és fenntartása, esetleg dönthet a juttatások helyetti bérfejlesztésről is, ám a szakértő szerint erre kicsi az esély: a természetbeni juttatások költségszempontból ugyanis még mindig kedvezőbbek a készpénzes kifizetésnél, ráadásul nehezebb bért csökkenteni, mint egy juttatást megszüntetni.
