Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentősen romolhat a nyugdíjasok szociális helyzete a kormányzati intézkedések hatására. Az aktív időseket már az idén is járuléknöveléssel sújtották, és tervek szerint munkavégzésük idejére a nyugdíjat is megvonnák tőlük.
A kiegészítő vállalkozói tevékenységet végző nyugdíjasok járulékterhe szeptembertől a duplájára emelkedett: a jövedelem után fizetett 5 százalékos baleseti járulékot megszüntették, helyette egészségügyi szolgáltatási járulékot vezettek be, amelynek mértéke az idén még 10, a jövő évtől viszont már 16 százalék lesz. A kormány számításai szerint az intézkedés ebben az évben 1,3 milliárd, jövőre pedig 9 milliárd forintot hozhat. A munkát vállaló nyugdíjasok bruttó bére után szeptembertől le kell róni az egészségügyi hozzájárulás természetbeni részét, ami 4 százalékra rúg. A jövő évtől még inkább megcsappanhat a jövedelmük, mivel ismét adóterhet nem viselő járandóságnak számít majd a nyugdíj.
Azaz növeli a személyi jövedelemadó alapját, de az adót nem kell utána megfizetni. Ha tehát a nyugdíjból és munkabérből származó jövedelem az 1 millió 700 ezer forintot meghaladja, akkor a sávhatárt meghaladó összeg után 36 százalékos adót fizet. A kormány az intézkedéstől jövőre 32 milliárd forintos többletbevételt remél. A KSH tavalyi évre vonatkozó munkaerő-felmérése szerint 137 ezren dolgoznak nyugdíjasként, ha tehát bejön a kormány számítása, egy dolgozó nyugdíjas átlagosan 233 ezer forinttól eshet el jövőre csak amiatt, hogy a nyugdíj adóalap-növelő tétellé válik.
A konvergenciaprogramban foglaltak és az eddig bejelentettek alapján további intézkedések is sújthatják majd az aktív nyugdíjasokat. A kormány – távlati – tervei között szerepel, hogy európai mintára csak akkor fizetnek öregségi nyugdíjat, ha a munkavégzés megszűnik. A nyugdíjas korú munkavállalót nemcsak egészségügyi-, hanem nyugdíjjárulék fizetésére is köteleznék, igaz, ezért „cserébe” többletjáradékot fizetnének később.
Lapunk számításai szerint a nyugdíjak reálértéke a konvergenciaprogramban előirányzott 6,2 százalékos infláció és a 4 százalékos reálbérből adódó nettó bérnövekedés által kalkulálható nyugdíjemelés alapján 2 százalékkal mérséklődhet jövőre. A nyugdíjas kosárra vonatkozó inflációs rátával számolva azonban még nagyobb lehet majd a visszaesés. Az áfaváltozás olyan termékeket és szolgáltatásokat érint ugyanis, amelyeket a nyugdíjasok nagyobb arányban vásárolnak az átlagos fogyasztónál.
A gázár-támogatási rendszer átalakítását is megszenvedték az idősebbek, automatikus dotációt csak a távhő után kapnak a jövőben. A közlekedési kedvezményrendszer átalakítása miatt a jövőben megszűnhet az ingyenes utazás lehetősége is, a nyugdíjasoknak egy „jelképes összeget”, a jegyelőállítás önköltségi árát kellene megfizetni a távolsági buszokon és a vonatokon. A gazdasági tárca szerint azért van szükség a jegyvásárlásra, hogy a közlekedési vállalatok nyilván tudják tartani az utasforgalmat. Az egészségügyi reform kapcsán is megcsappanhat a nyugdíjasok pénze. A tervek szerint a 300 forintos vizitdíj egy bizonyos részét nekik is meg kellene fizetni, ahogy a most még ingyenesen kapható gyógyszerek árát is.
Szerettük volna megismerni az Idősügyi Tanács álláspontját is, ám – a kabinettel folytatott egyeztetésekre hivatkozva – egyelőre nem kívánták kommentálni a kormány intézkedéseit.
