Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány az év végéig leteszi az asztalra a hosszú távra szóló nyugdíjreform programját – jelentette be tegnap a kormányszóvivői tájékoztatón Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter. Erre az elemzők és a szakértők szerint nagy szükség lenne, mivel a nyugdíjrendszer hosszú távú stratégiájának ismerete nélkül a konvergenciaprogramot nem lehet komolyan értékelni.
Magyarországon az emberek 94 százaléka vonul nyugdíjba a kötelező korhatár elérése előtt, ezért a kormányzat elsődleges célja nem a korhatár emelése, hanem egy olyan rendszer kialakítása, ami aktivitásra ösztönöz. Ezért nyúlnak elsőként a korkedvezményes nyugdíj rendszeréhez. A korhatárt egységesítik, vagyis a nők esetében 2009-től 59, majd 2012-től 60 évre emelik, így elérve a férfiakra vonatkozó szintet. Ha valaki a korhatár elérése előtt vonul nyugdíjba, kevesebb juttatásra számíthat majd, mivel az abból adódó terhet viselni kell. Átalakítják a honvédségnél, a fegyveres és rendvédelmi szerveknél dolgozók nyugdíjazásának feltételeit is, vagyis a kötelező szolgálati időt a jelenlegi 20-ról fokozatosan 25 évre emelik majd.
A nyugdíj megállapításánál a jelenlegitől eltérően az utolsó három év kereseteit is figyelembe veszik, de csak a nettó, vagyis a járulékok nélküli bér számít majd. Ez sokak esetében lényegében alacsonyabb ellátást eredményez majd, csak azoknak lesz magasabb a nyugdíja, akik az előírtnál hosszabb szolgálati időt teljesítenek.
A konvergenciaprogramban még arról volt szó, hogy a korhatár alatti nyugellátásokat szüneteltetik kereső tevékenység esetén. Kiss Péter azonban tegnap elmondta: a tervek szerint öregségi nyugdíj csak abban az esetben járna, ha mellette megszűnik a munkavégzés. Ezek szerint nem jár majd nyugdíj annak, aki a nyugdíjkorhatárt elérve tovább dolgozik, sőt a nyugdíjjárulék fizetésére is kötelezett lesz, amiért „cserébe” többletjáradékot kap.
A kormány a rokkantnyugdíjasok egy bizonyos körének (III. csoportba tartozók) a munkaerőpiacra való újbóli bevonását tervezi egy komplex rehabilitációs rendszer segítségével, amit részben uniós forrásokból finanszírozna. Kiss Péter szerint a 450 ezer rokkantnyugdíjasból százezer főnél eredményes lehet a rehabilitáció.
