Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
NAPI Gazdaság
A tandíj körüli hazai viták szinte csak a visszhangját jelentik az uniós országok egy részében is zajló polémiának. Szlovákiában és Szlovéniában az elmúlt hónapokban diákok ezrei tüntettek a felsőoktatási reform részeként bevezetendő tandíj ellen, Németországban pedig ezeknél is durvább megmozdulásokra került sor. Az uniós országok gyakorlata egyébként ezen a téren jelentősen eltérő. Helyenként a tandíjat még megfejelik regisztrációs vagy beiratkozási díjjal, másutt csak ez utóbbi jelent terhet. A skandináv országok egy részében egyáltalán nincs semmilyen fizetési kötelezettsége a diákoknak, Nagy-Britanniában viszont a nálunk bevezetendő hozzájáruláshoz hasonló címen kérnek el pénzt a diplomásoktól.
Sólyom László köztársasági elnök egyébként nálunk még augusztus elején előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) a felsőoktatási törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik bekezdése miatt. Véleménye szerint ugyanis sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját a gazdasági tanácsok egyetértési joga. Emiatt viszont egyelőre nem hatályos a szintén e módosításban szereplő fejlesztési részhozzájárulás (fer), amelyet a tervek szerint 2007 őszétől kellene fizetni. A héten a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) bejelentette: tüntetést szervez a budapesti Kossuth téren szeptember 21-én a fer ellen. Bár az Ab határozatának időigényét jogszabály nem írja elő, a NAPI Gazdaság információi szerint várhatóan még szeptember végéig megszületik a döntés, már csak azért is, mert ez jogilag viszonylag egyszerű kérdésnek számít.
