Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adóhatóság vizsgálatot folytathat azoknál a vállalkozásoknál, amelyek bejelentik, hogy a minimális járulékalapnál alacsonyabb összeg után fizetik szeptembertől a járulékokat. A tényleges jövedelem megállapítását célzó vizsgálat során a revizorok először összevetik a havi járulékbevallások adatait a könyvelésben szereplőkkel – tájékoztatta lapunkat a vizsgálat menetéről az APEH. Az adatok egyeztetése Zara László, az Adótanácsadók Országos Szövetségének elnöke szerint teljesen felesleges; abszurd feltételezés, hogy a cégek ilyen hibát ejthetnek. Az APEH ellenőrzi a kifizetett költségszámlák, a természetbeni juttatások elszámolását és a megbízási jogviszonyok szabályszerűségét is, de a szakértők szerint ez sem vezethet a tényleges jövedelem megállapításához. Gyanút kelthet a revizorokban, ha a korábbi időszakhoz képest csökken a befizetett járulék mértéke, ám erre indokot adhat a teljesítménybérezés, a munkaerő szezonális alkalmazása vagy a kifizetett pótlékok összegének változása is.
Az adóhivatal szerint a dolgozók nyilatkoztatása az ellenőrzések lényeges eleme lesz, ők esetleg elszólhatják magukat a tényleges fizetést illetően. Ha mégsem, az alkalmazott jövedelmi viszonyát a revizorok összevethetik a létminimumadatokkal. Tavaly egy felnőtt személy megélhetéséhez 56 408 forintra volt szükség a KSH adatai szerint, míg a jelenlegi minimálbér nettója 54 ezer forint, az eltérés tehát nem számottevő. Mindenesetre az adóhatóság további nyilatkozatra kötelezné a dolgozót, ha annak bére nem nyújtana fedezetet a létfenntartásra. Ennek bizonyításához azonban részletesebb – az illető családjára is kiterjedő – vizsgálatra lenne szükség Zara szerint, amire az APEH-nek nem lesz kapacitása. Más vélemények szerint egy vállalkozás gazdálkodásáról eleve nem lehet véleményt alkotni az alapján, hogy az általa fizetett bér milyen életszínvonal elérésére elegendő.
Hogy az adóhatóság mely cégeket választja majd ki ilyen jellegű ellenőrzésre, nem tudni. A jogszabályok alapján az adózó fizethet a tényleges jövedelem és a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után is. Egyik esetben sem hívja fel magára a cég az APEH figyelmét, a dupla járulékfizetéssel nem azt ismeri be, hogy feketén is fizet bért, hanem hogy gazdálkodása alapján képes erre – közölték az adóhatóságnál.
