Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az APEH és a Pénzügyminisztérium illetékeseinek kijelentéseiből arra lehet következtetni, hogy azon cégeket vizsgálja különös körültekintéssel szeptember után az adóhivatal, amelyeknél a jövedelmezőségből adódóan nagyobb bér fizetésére lenne lehetőség – legalább a minimális járulékalap szintjéig, 125 ezer forintig –, mint amennyit ténylegesen bevallanak. A revizorok elképzelhetetlennek tartják például, hogy egy ötcsillagos szállodában vagy egy ügyvédi irodában mindenki minimálbérért dolgozzon. Zara László adószakértő szerint viszont az adóhatóságnak nincs jogalapja arra, hogy a nyereség alapján eldöntse, mekkora bért is fizethetnek valójában a vállalkozások.
Az adótanácsadói társadalom egyébként teljesen megosztott abban a kérdésben, hogy a cégeknek a dupla járulékalap vagy a tényleges bér után történő járulékfizetés a célravezetőbb-e. Egyesek szerint ugyanis az APEH-nek pont azok a vállalkozások lehetnek majd gyanúsak, amelyek inkább a 125 ezer forintos járulékalapot választják és megfizetik az abból adódó többletterhet, de közben alacsonyabb bruttó bér szerint fizetnek az alkalmazottnak. Az ő személyijövedelemadó-bevallásából a későbbiekben kiderülhet, hogy a bruttó bére nem érte el a befizetett járulékokból következő szintet. Ez a megoldás ráadásul jelentős pluszköltséggel jár, hiszen a céget terhelő tb-járulékon túl a dupla járulékalap és a papíron kifizetett bruttó bér közötti különbözet után is meg kell megfizetni a dolgozót terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot.
Nem világos az sem, hogy az elektronikus bevallás jövő januári kiteljesítése után mi értelme lesz a bejelentősdinek. Az e-bevallóknak ugyanis most sem kell külön jelentést tenniük, a PM álláspontja szerint elegendő, ha bevallásukban a tényleges járulékalapot tüntetik fel. Az adószakértő úgy véli, ez is problémát vet fel, hiszen így az elektronikus bevallók ha akarnák, sem tudnák a dupla járulékalap után leróni a terheket.
